A szépen megőrzött anyanyelv, valamint az Anyám tyúkja ismerete, ami az országhoz köti őket. (Az állandó trianonozást nem említem, mert az roppant káros: frusztrálja a fiatal nemzedékeket itthon és külföldön is.)

Lényegében Csíkszeredában és Eperjesen dől el, hogy kik vezessék az országot.

A helyzet ugyanaz, mint amikor Moszkvában döntöttek erről, sőt roszszabb, mert a szovjetek – fejlett kémhálózatuk révén – igen jól ismerték az itteni viszonyokat. Ennek köszönhető, hogy Kádár mosolygós diktatúrája – a folyamatos balos támadások ellenére is – negyedszázadon keresztül fennmaradt.

Ilyen részletes, a lényegre vonatkozó információ nemzettársaink nagy többségének nem áll rendelkezésére, legfeljebb az internetes szemétlerakóban szemezhetnek érdemi információért.

Ami következne: az ország szuverenitásának – most már önkéntes – feladását jelentené, alig húsz évvel annak visszanyerése után. Pusztán azért, hogy két velejéig reakciós párt – együtt – megszerezhesse a tartós hatalmat, és megfossza az ország lakosságát a szabad választás lehetőségétől.

Persze az egész ügy súlyosan alkotmányellenes: az ország szuverenitásának feladására még „4/3-os” többség sem lenne elég, az Alkotmánybíróságnak meg kell semmisítenie az ilyen kezdeményezéseket.

Egy újabb kudarc elkerülésére a Fidesz jó lenne, ha félretenné hagymázas terveit.

Bauer Péter Budapest