Koncentrál a nyugalmára, normál tempóra ösztönzi a szívét, mert a rendelési időn túli hirtelen rosszulléttel, balesettel veszélybe sodorhatja az életét.Mert mikor nagyon kéne, esetleg már nem lesz elérhető orvos. Vagy, ha igen... A fővárosi kórházak ügyeletein a szakorvosok helyett gyakran fiatal rezidensek próbálják menteni a menthetőt, holott papíron nem is végezhetnének önálló munkát. De, ha a dolgok továbbra is így mennek, hamarosan már ők se lesznek ott. A szakorvosjelöltek és az orvoskar gerincét adó középkorú doktorok közül ezrek helyezték letétbe felmondólevelüket. Ha a jövő évi költségvetésben se találnak rá a várt összegre, átadják a borítékokat a munkáltatóknak. A kötelező kamarai tagság (és tagdíj) visszaállítását újabb sarcként megélő friss diplomások fe jében az is megfordult: egyszerűen nem lépnek be a kamarába. Mit tehetnének velük? Másnap nem engedik őket a kórházakban munkába állni? Ez aligha következhet be, hiszen a doktorhiány miatt már így is több kisvárosi kórház osztálya billeg a lét és nemlét határán.

Tavaly több orvos hagyta el az országot, mint ahányan végeztek az egyetemen. Nyugat-Európában mindenütt orvoshiány van, csak Németországban ötezer állás üres. Pedig már felszívtak több ezer migráns orvost és nővért. Többségüket Angliában, Németországban, Olaszországban és Ausztriában. Észak-Afrikából, Kelet-Európából tömegesen indulnak a doktorok, a jobb és nyugodtabb élet reményében. De hogy lehet ennyire lyukas az ottani orvospiac? A nemrég hozott uniós munkaidő-direktíva miatt, amely szerint egy orvos sem dolgozhat 60 óránál többet egy héten. Ezt a szabályt Nyugat-Európában betartják. Így ott óriási méretűre duzzadt az orvos- és szakdolgozóhiány. Az öregedő és mind több bajjal küszködő lakosságot a kormányok nem hagyhatták orvos nélkül. Egy közelmúltban megjelent uniós kutatásból az is kiderül, hogy ez sem elég, mert onnan pedig Észak-Amerika szívja el a gyógyítókat. Senki sem költ viszont szívesen a drága orvosképzésre. Olcsóbb elcsábítani a szakembereket a szegényebb országokból. És hiába növelné most egy ország az orvostanhallgatói számát, legalább 10-12 év, mire ők gyógyító orvosok lesznek. Angliában a gyógyítók harmada külföldi. Finnországban továbbra sincs elég általános orvos, Észtországban a háziorvosi, az altatóorvosi, a pszichiáter-, a patológus- és a szülészszakmákban, míg a lengyeleknél mindenből hiány van. A magyar orvosok jövedelme még a lengyelekénél is kevesebb, miközben a csehek mellett éppen ők dolgoznak a legtöbbet. Az eredmény: körülbelül húsz kórháznyi orvos hiányzik a magyar egészségügyből.

Így aztán hiába garantálja (ma még) az alkotmány minden állampolgár számára a testi-lelki egészséghez való jogot, az orvoshiány felülír minden paragrafust.