Pedig éppen a nyilvánosság számára láthatatlan politikai, tartalmi, szervezeti és kulturális vita a lényeg, amelynek lefolytatása nélkül nincs esély az MSZP átformálására.

Az első vitapont a saját múltunkhoz való viszony. Sokan – mai és korábbi vezetők – ki szeretnék törölni közös múltunkból az elmúlt nyolc évet, különösen a 2006 és 2010 közötti időszakot.Magukévá tették a Fidesz értelmezését és retorikáját, miszerint kormányzásunk időszaka totális kudarc volt, amelynek eredményeképpen „romokban heverő országot” adtunk át utódainknak. Mi a Demokratikus Koalícióban nem így gondoljuk. Úgy látjuk, hogy rendkívül nehéz politikai és gazdasági körülmények között nyugatos, polgári, baloldali reformpolitikát képviseltünk, amely egyszerre érvényesítette a modernizáció és a társadalmi igaz ságosság igényét. A mai jobboldali, neokonzervatív kormányzást figyelve, még a korábbi kétkedők számára sem lehet kétséges, hogy balközép karakterű és nem neoliberális politikát folytattunk. Mindez nem ment hibák nélkül, de a szándék tisztasága és az országépítő, megújító politika minden magyar településen jól látható eredményei – utak, iskolák, kórházak és a sor még hosszan folytatható – bennünket, a magyar baloldal képviselőit igazolnak.

Másodsorban vita van arról, hogy hagyományos baloldali párt maradjon-e az MSZP, vagy olyan centrista, balközép tömörülés, amely a mérsékelt demokraták szélesebb körét is be tudja fogadni. A pártvezetés nagyobbik része nem kívánja kinyitni a pártot a szabadelvű és a mérsékelt konzervatív világ irányába, helyette a „tiszta baloldaliság” képletét ajánlja. Mi ezzel szemben úgy látjuk, hogy egy nyitott, balközép demokrata alakulatnak van igazi esélye leváltani a „nemzeti együttműködés” hamis rendszerét. Egy magába forduló párt, mely képtelen befogadónak mutatkozni a demokraták széles körével szemben, sőt azokra gyanakvóan tekint, vagy csak szavakban ajánl együttműködést, nem lehet képes az Orbánon kívüli világ összefogásának a „megszervezésére”. A nyitottság szerintünk nem arcvesztést, nem szociál demokrata alapállásunk feladását, hanem a történelmi szükségszerűség felismerését jelenti. A Demokratikus Koalíció vezetői az „egy a tábor, de több a zászló” típusú összefogásban hisznek.

A harmadik kérdés a Fideszhez való viszony. Mi úgy gondoljuk, hogy mivel a Fidesz leépítette a sokszínű, demokratikus jogállamot és helyette egy keleties, vezérelvű, az európai értékektől egyre jobban távolodó rendszert hozott létre, ezért a kormánypártokkal mindenféle együttműködés kizárt és lehetetlen. Nem a kormány, hanem Orbán rendszerének elvi ellenzékévé kell válnunk. Ezzel szemben vannak, akik elfogadják, hogy helyben vagy országosan valamilyen cél érdekében háttéregyezségeket lehet kötni a Fidesszel. Kétségkívül normális kormányzás esetén egy felelős ellenzéknek meg kell találnia azokat a pontokat, melyekben nyilvánosan, átlátható módon együttműködik a kormánnyal, de a mai Fidesz-világ nem ilyen: Orbán nem győzni és kormányozni, hanem eltaposni és uralkodni akar. Nem az ország, hanem a saját hatalmi érdekei szerint cselekszik. Mi leváltani akarjuk Orbán rendszerét, és meg sem fordul a fejünkben bármilyen velük kötendő koalíció. Sem kicsi, sem nagy, sem rejtett, sem „kimagyarázható”.

Negyedszer: mi kritikusan tekintünk az MSZP megcsontosodott belső viszonyaira. Arra a rendszerre, amely nem a párttagok széles körének nyilvános, többségi akaratán és véleményén, hanem olyan – nehezen átlátható – háttér-megállapodásokon nyugszik, amelyek létrehozói hosszú évek óta változatlanok és pozíciójukban megingathatatlanok. Egy demokratikusan működő pártban nem szoríthatja háttérbe kevesek személyes, egzisztenciális érdeke a többség változtatási akaratát. Szerintünk nem a nagy túlélőkre, hanem a változást akaró tagságra kell támaszkodni.

Az MSZP tagjai, támogatói, szimpatizánsai tisztességes baloldali polgárok, akik őszinte szavakra, nyitott és velük is folytatott párbeszédre vágynak. Meg kell erősíteni azt a régi meggyőződésüket, hogy az általuk támogatott kormányok jól végezték a dolgukat, hogy bölcsen döntöttek, amikor bizalmat adtak a szocialista pártnak. Vissza kell adni nekik azt a hitet, hogy a Fidesz világa legyőzhető és a demokratikus jogállam újjáépíthető. És végre kell hajtani a legfontosabb igényüket is: olyan gyökeresen átformálni azMSZP-t, hogy újra kormányzóképessé tudjuk tenni amagyar baloldal vezető pártját.