A szerző arra is rámutatott, hogy az egyhektárnyi területen megtermő biomasszából annyi biogáz állítható elő, amennyivel egy átlagos személyautó 60 ezer kilométert képes megtenni. Ha ugyanekkora szántóföld terméséből etanolt gyártunk, csak 20 ezer kilométerre jut.

Joggal merül fel a kérdés, hogy akkor a magyar kormány miért csak a folyékony bioüzemanyagok felhasználását támogatja, ahogy azt „a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről” szóló 2010. évi CXVII. törvény teszi.

Igaz, a törvény „a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatásáról” szóló 2009/28/EK Irányelv útmutatása alapján készült, de az Irányelv szerint a biogáz is bioüzemanyag: „bioüzemanyagok a biomasszából előállított folyékony vagy gázhalmazállapotú közlekedésben használt üzemanyagok.”

A bioüzemanyagokkal kapcsolatos az az EU-s előírás, hogy felhasználási arányának 2020-ig el kell érni a 10 százalékot.

Magyarország az előírás teljesítése tekintetében jól áll – a benzinbe, gázolajba bekevert bioüzemanyag aránya 2010. december 6-tól legalább hat százalék. Viszont a Magyarország Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Tervében (NCST) a biogáz közlekedési célú felhasználásának előirányzata öt kto (ezer tonna kőolaj-egyenérték) 2020-ban.

A jelenlegi fosszilis üzemanyag-felhasználás kb. hárommillió tonna/év, azaz az előirányzat kb. 0,16 százalék. Ezzel szemben az NCST-ben a biogáztermelés előirányzata 100 MW, ami kb. 286 kto. (Megjegyzem a Magyar Biogáz Egyesület 750 MW kapacitást ajánlott.)

Most jön az a kérdés, hogyan jut a biogáz a benzintankba? Sehogy, mert először is át kell alakítani biometánná, majd a biometánt kell a gépjármű gáztartályába tölteni. (A biometán minősége megfelel a vezetékes földgáz minőségének.)

A gáztárolás és -adagolás technikáját a sűrített földgáz- (CNG) üzemanyag-rendszereknél dolgozták ki, amellyel ma már több, mint 12 millió gépjármű közlekedik világszerte.

Persze, Magyarországon kevesebb, mint száz a gázüzemű gépjárművek száma, mert összesen két (!) nyilvános gáztöltő állomás van az országban – de a nyilvános gáztöltő állomásokon a sűrített földgáz nettó ára jelenleg 176,1 Ft/Nm³ és 1 Nm³ földgáz megfelel kb. 1 liter benzinnek vagy gázolajnak.

Miután a magyar kormány gyakorlatilag semmit nem tesz a gázüzemű közlekedés elterjesztése érdekében –amelynek környezetvédelmi előnyeiről nem is írtam –, az abban érdekelt gazdasági társaságok áprilisban megalakították a Magyar Gázüzemű Közlekedési Klasztert.

Bódás Sándor Magyar Biogáz Egyesület