Ha megfeledkezel a fentiekről, akkor úgy bevághatnak a dutyiba, hogy – ahogyan a sittes szlengben mondják – rád rohad a műanyag bilincs. Mindez arról jutott az eszembe, hogy május 12-én kellett volna döntenie az Egri Városi Bíróságnak a kártérítési peretekben. Közel egy évet, 11 hónapot töltöttetek előzetes letartóztatásban a tarnabodi fegyveres és Molotov-koktélos támadással gyanúsítva, és csak akkor helyeztek benneteket szabadlábra, amikor elfogták az egész Európát megrázó rasszista sorozatgyilkosság mai vádlottait. Az ítélethozatalt a kártérítésetek ügyé ben május 24-ig elhalasztották – fejenként mintegy 8 millió forint körüli a tét.

Szabó Adorján és Pusoma László gyanúsított társaiddal ugyan végig tagadásban voltatok, vállaltátok a poligráfos hazugságvizsgálatot is, együttműködtetek a nyomozó hatósággal, de ez kevésnek bizonyult. Akadt ember, aki hamisan tanúskodott ellenetek, és az is bizonyítékként szolgált, hogy a titeket elfogó kommandósok felszereléséről lőpormaradvány került a ruhátokra.

Ha már „bent” voltatok, előadóitok próbáltak meggyőzni arról is, hogy vigyétek el a galgagyörki és a piricsei balhét is. Szüleitek, rokonaitok ellen pedig azért folytattak nyomozást, mert feltételezték, hogy ők követték el a nagycsécsi és a tatárszentgyörgyi, két-két halálos áldozattal – köztük egy cigány kisgyermek, Robika halálával – járó gyilkosságokat. Csak azért, hogy titeket, akik akkor már „bent” voltatok, mentsenek azzal, hogy a bűncselekmény-sorozat nélkületek is folytatódik.

Nem vigasz, de volt már ilyen – ahogy mondják – „a magyar világtörténelemben”. Az ivádi Pusoma Dénest pár éve jogerősen is elítélték rablógyilkosságért, és csak véletlenül került szabadlábra, pszichésen is katasztrofális állapotban, amikor meglett az igazi tettes. Hamarosan öngyilkos lett.

Folytathatnám a sort másokkal, nem cigányokkal is. De gondoljunk inkább azokra, akiknek az ártatlanságára – talán mert az igazi tettes nem beszélt róla egy zárkabeli tégla előtt vagy máshol, vagy nem a legendás egri ügyvéd, Magyar Elemér volt a védője – soha nem derül fény. Akik most is a büntetésüket töltik. Megbecsülni sem tudjuk, hányan lehetnek.

Ügyészi vagy bírói tévedés, justizmord előfordulhat másokkal, nem cigányokkal is. De az már mégiscsak meghökkentő, hogy valakik roma fiatalokra akartak ráverni egy olyan sorozatgyilkosságot, amelynek az indítéka már csak kizárásos alapon sem lehetett más, mint az utóbbi évtizedekben elszabadult és a parlamenti patkóban, az országos médiában is mindennapossá vált uszító gyűlöletbeszéd, a rasszizmus, a cigányellenesség. Amely, íme, a cigánytelepek lakói számára állandó fenyegetettséggé, közvetlen és nyilvánvaló veszéllyé vált. De hogy még a gyilkosok is ők legyenek – ez már nonszensz.

„Mi vagyunk a hibásak” – mondta egyszer egy öreg mesemondó a Szolnok megyei Öcsödön, amikor azt magyarázta nekem, hogy miért veri a sors a romákat. – „Miért születtünk cigánynak? Mért nem születtünk cigánynak? Mért nem születtünk parasztnak?

Kedves Renátó, ő már tudta, amit te még csak tanulsz. Röviden azt, hogy légy jó mindhalálig, és lehetőleg tiszta erőből „gádzsó”, azaz semmi esetre sem cigány.

A szerző közíró