A hellén és római kultúra, a művészetek, a filozófia és más tudományok, a feltalálók és felfedezők, a felvilágosodás, a francia forradalom „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” hármas jelszava, a XX. század „jóléti állama” óriási szerepet játszott a világ fejlődésében. Ám az is tény, hogy Európából indultak a népek sorát leigázó hódítók, a gyarmatosítók, itt született meg a fasizmus és a nemzeti szocializmus, kezdődött az első és a második világháború.

Azok a kísérletek, amelyek erőszakkal próbálták meg egységbe kényszeríteni Európa országait és népeit, kudarccal végződtek. 61 évvel ezelőtt Robert Schuman francia külügyminiszter kezdeményezése, a hat nyugat-európai országból álló Szén és Acél Közösség megteremtése, majd az 1957-ben aláírt római szerződés, a Közös Piac létrehozása azonban életképesnek, sőt sikeresnek bizonyult. A napjainkban már Európa nyugati és keleti felét egyaránt átfogó, 27 tagállamból álló Európai Unió közös értékrendje, normái és szabályai több mint 500millió ember számára garantálják a szabadságot, a demokráciát, a javuló életkörülmények és a fenntartható fejlődés feltételeit.

Az európai integráció életképességét bizonyította, hogy túlélte a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válságot. A különösen nehéz helyzetbe került tagállamokat, köztük hazánkat a közösség szolidaritása, segítsége megóvta a gazdasági összeomlástól. A feladat most az, hogy felszámoljuk a válság még mindig érezhető súlyos következményeit ésmegteremtsük a hasonló válsághelyzetekmegelőzésének feltételeit. Ezt szolgálja a tagállami gazdaságpolitikák összehangolása, a pénzpiacok és pénzintézetek működésének szigorú szabályozása és hatékonyabb felügyelete, a közösen elfogadott szabályoktól eltérő tagállamokkal szembeni intézkedések megtétele. Egyidejűleg kell biztosítani a tagállamok költségvetésének stabilitását és a növekedést, a munkahelyteremtést, a versenyképességet, a fenntartható fejlődést. Ehhez elengedhetetlen a hatékonyabb energiafelhasználás, a környezet és az éghajlat védelme, a „zöldgazdaság” súlyának növelése.

A XXI. század kihívásainak megválaszolásához szükséges az egységes uniós piac további mélyítése és a közösségi érdekek érvényesítése a nemzeti önzéssel szemben. Az integráció sikeres működésének további fontos feltétele a demokrácia, a jogállamiság, a törvényesség, az emberi és állampolgári jogok maradéktalan érvényesülése, az idegengyűlölet, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni határozott fellépés.

Minél egységesebb és minél hatékonyabbanműködik az Európai Unió, annál kedvezőbb hatást tud gyakorolni a világra. Ezért erősíteni kell a szomszédságpolitikát, az együttműködést a stratégiai partnerekkel, a világgazdasági folyamatokra nagy befolyással bíró G20 országcsoporttal. A közös kül- és biztonságpolitikának az eddiginél nagyobb szerepet kell vállalnia a világ más térségeiben zajló változások demokratikus irányba terelésében, a válságok megelőzésében, illetve rendezésében.

Az elmúlt hét év tapasztalatai egyértelműen bizonyították, hogy Magyarország helye az Európai Unióban van, jövője csak a közösség tagjaként alakulhat kedvezően. Aki pártpolitikai vagy személyes hatalmi érdekekből ez iránt kétséget támaszt, aki Magyarország és az uniós intézmények viszonyát harcias nyilatkozatokkal zavarja, az hiába hangoztat hazafias szólamokat, valójában az ország, a nemzet érdekei ellen cselekszik.

A szerző az Európai Bizottság volt tagja