Ez késztette a politikai pártok többségét arra, hogy a Btk. módosításával szigorú büntetést helyezzenek kilátásba azokkal szemben, akik közösségellenes magatartásukkal riadalmat keltenek valamely „nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösség” tagjaiban. Alapvetően egyetértek a törvény módosításával, egyik szavával azonban nem, amikor az embereket faji alapon is csoportosítja. Ennek valószínűsíthető oka az, hogy nem tesznek különbséget a faj és a fajta között. Pedig a tudományok mai álláspontja szerint emberi fajok nincsenek, csak egyetlen emberi faj, a Homo sapiens létezik.

Ezen belül különböztethetünk meg europid, mongolid, negrid stb. fajtákat. Az emberiség különböző fajokra tagolása, a fajelmélet kidolgozása a gyarmatosítás időszakára vezethető vissza. Eszerint a különböző emberi csoportok, népek, nemzetek között értékbeli különbözőségek, fölé- és alárendeltségi viszonyok vannak. A gyarmatosítók szerint a „fehérek” magasabb rendűek, ezért joguk van az alacsonyabb rendű „színes bőrűek” fölött uralkodni. Az árja fajelméletet a XX. században dolgozták ki és a hitleri Németországban, a megszállt, illetve függő viszonyban tartott országokban valósították meg, ami a II. világháború idején a zsidók, a szlávok és a cigányok millióinak megsemmisítését eredményezte.

Juhász T. János Budapest