Március 11-én 14 óra 46 perckor az eddig mért legerősebb földrengés rázta meg Japánt. A hatalmas katasztrófa óta a japán nép minden erejével a helyreállításért és újjáépítésért küzd. A földrengés és szökőár pusztítása nyomán/következtében – a külföldi állampolgárokat is beleértve – a halottak és eltűntek száma meghaladja a 27 000 főt.

Március 11-e óta a nemzetközi közösség és a világ minden táján élő barátaink kitartó támogatásukkal bátorítják országunkat. A japán nép nevében szeretném szívből jövő hálámat kifejezni a több mint 130 országból és a közel 40 nemzetközi intézménytől, valamint számtalan civil szervezettől és az egész világról érkező támogatásért és összefogásért. Az egész japán nép őszinte hálát érez mindezért a mély baráti kötelékért, amelyet japán nyelven „kizunának” nevezünk, emellett átérezte annak a közmondásnak az igazságát, hogy „bajban ismerszik meg a barát”.

A japán nagykövetségre is számtalan magyar állampolgártól érkezett felajánlás, együtt érző telefonhívás, e-mail és levél. Ezen kívül a magyar kormány tízmillió forintnak megfelelő élelmiszer-segélyszállítmányt küldött. Április 27-én a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében híres magyar előadóművészek jótékonysági koncertet adtak. E rendezvény védnökei voltak Schmitt Pál köztársasági elnök és felesége, Sólyom László volt köztársasági elnök és felesége, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, Göncz Árpád volt köztársasági elnök és felesége, tehát a Magyar Köztársaság eddigi valamennyi köztársasági elnöke és feleségeik. Úgy értesültem, hogy emellett Magyarország szinte valamennyi városában egymást követték az ehhez hasonló jótékonysági rendezvények, amelyek pontos számáról még a nagykövetség sem tud teljes képet adni. Nem győzöm hálámat kifejezni Magyarországnak a Japánnal szemben tanúsított együttérzése és szolidaritása iránt.

A fukusimai Daiichi atomerőműben bekövetkezett balesetet az atomerőműbalesetek nemzetközi skáláján a legmagasabb fokozatúba sorolták. Jelen pillanatban az a célkitűzésem, hogy minél hamarabb megnyugtató megoldást találjak erre a helyzetre, és személyes irányításommal, szó szerint egyesítve a japán kormány minden erejét, sikeresen megbirkózzam a feladattal. Elsősorban az egész lakosság – s ezen belül is kiemelten az atomerőmű környékén élő emberek – egészségét és biztonságát tartom a legfontosabbnak. Másodszor, a kockázat átfogó felmérését és kezelését, harmadszor pedig olyan rendszer kidolgozását, amely megoldást kínál minden eshetőségre. E három elv mentén mozgósítottuk az összes számításba jöhető erőforrást, hogy megküzdjünk a kialakult krízishelyzettel. Például minden erőfeszítést megteszünk, hogy megállítsuk a radioaktív anyag tengerbe ömlését. A kormány minden lehetséges intézkedést megtesz, hogy a tudományos élelmiszer-biztonsági értékek mentén garantálja a nukleáris balesetben sugárfertőzött élelmiszerek biztonságosságát. Japán szigorú előírások betartásával garantálja a piacra kerülő japán élelmiszerek és más termékek biztonságosságát. Ahhoz, hogy ezután is garantálni tudjuk a japán élelmiszerek és termékek biztonságos fogyasztását, a kormány törekedni fog, hogy átlátható és részletes tájékoztatás adjon az atomerőműben napról napra változó helyzetről.

Feltett szándékom, hogy az atomerőmű-balesettel kapcsolatban a legrövidebb időn belül mindenre kiterjedő vizsgálatot végezzünk, ennek eredményeit és tanulságait meg osszuk a világgal, továbbá hogy konstruktívan részt vegyünk abban a nemzetközi vitában, amely a hasonló balesetek elkerülése érdekében az atomenergia biztonságos felhasználását célozza. Mindemellett ha az energiagazdálkodás egészét tekintjük, akkor egyfelől számolnunk kell a világ egyre növekvő energiaigényével, másfelől pedig elengedhetetlenül szükség van arra, hogy csökkentsük a Föld felmelegedését fokozó üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezzel párhuzamosan a már újjászületett Japán egy olyan modellt kíván a világ elé tárni – beleértve a környezetbarát energiaforrások hasznosításának radikális előmozdítását is, amellyel hozzájárulhat a világ energiaproblémájának megoldásához.

A Kelet-Japánban bekövetkezett hatalmas földrengés és szökőár a második világháború óta a Japánt ért legnagyobb természeti csapás, s e katasztrófa sújtotta térség újjáépítése közel sem lesz könnyű feladat. Én azonban ezt a katasztrófát Japán megújulásának lehetőségeként tekintem. A kormány minden erejét annak szolgálatába állítja, hogy Kelet-Japán újjáépítése által megmutassa a világnak, hogy képes a legfejlettebben működő társadalmi szerveződést megvalósítani. Ez három alapelvre fog épülni: a térségek felkészítése természeti katasztrófák hatékony elhárítására; a természeti környezettel való harmónia megteremtése; egy olyan társadalom létrehozása, amely szolidáris a tagjaival, különösen a gyengébbekkel szemben.

Mi, japánok, egyszer már talpra álltunk, mikor a háború utáni romokból látványos fejlődéssel virágzó országot építettünk újjá. Most sem lesz ez másképp, legyőzzük az országot ért nehézségeket, újrateremtjük az életünket, megújulunk, egy új országot építünk fel. Hiszem, hogy így újra értékes, aktív tagjává válhatunk a nemzetközi közösségnek, és ezzel a legméltóbb módon viszonozhatjuk a nemzetközi közösség mély és őszinte barátságát. Ezért minden erőfeszítést meg fogok tenni Japán jövőorientált újjáépítése érdekében, amely hosszú távú elképzelésekkel tekint a jövőbe.

Kérem barátainkat, hogy együttműködésükkel továbbra is támogassák a japán népet. Köszönjük szépen!

A szerző Japán miniszterelnöke