Legalább ilyen feltűnő volt a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság készültsége. A demonstráció előtt órákkal a kétezerötszáz lélekszámú község minden bevezető útján hatnyolc rendőr posztolt, s minden ideérkezőt megállítottak, igazoltattak és felírtak. (Mint utóbb megtudtuk, ez csupán sima közúti ellenőrzés volt.)

A jobbikos rendezvény előzménye egy március végi brutális gyilkosság volt a viharsarki kisközségben. Itt egy éjszakai vita után egy 23 éves pitvarosi fiatal ember agyonverte a település főutcáján található kocsma 49 éves tulajdonosát. Nem éppen gyorsreagálású hadtestként erre 23 nappal később reagált a Jobbik a maga szervezte demonstrációval. Az országos hírré lett tüntetés előtt világossá vált: ennek a súlyos, és egész Magyarbánhegyest megrázó bűncselekménynek nincs semmilyen roma vonatkozása. (A faluban egyébként 6-8 cigánycsalád él.) Igaz, ennek ellenkezőjét sem állította a „cigánybűnözéssel” rendszeresen operáló szélsőjobbos párt. (Közben a faluban egymást kizáró, rémregényeket idéző értesülések vannak a gyilkosság részleteiről.)

Ki beszél itt a cigányokról? – kérdezte az április 20-i magyarbánhegyesi demonstráció főszónoka, Samu Tamás Gergő, a Jobbik Békés megyei elnöke, országgyűlési képviselő. Majd önmaga élő cáfolataként hosszan, kirekesztően beszélt a romákról. Azt hangsúlyozta a brutális gyilkossággal szembeni „erőszakmentes” tüntetésen – szemben a Magyarbánhegyesen történtekkel –, hogy igenis létezik „cigánybűnözés”. Majd hozzátette, hogy „a csavargó fajt az emberi társadalom hasznos tagjává kell tenni.”

Nem maradt adós a hogyannal sem, mert az iskola és a nevelés helyett/mellett nem zárta ki a gumibot „jótékony” hatását sem. Innen már csak egy ugrás volt a rosszemlékű csendőrség mihamarabbi felállításának követelése, a rendőrség megreformálása, anélkül, hogy kifejtette volna, miben is állna ez. Végül Pintér Sándor belügyminiszter lemondását követelte a jobbikos parlamenti képviselő, akit nemrégiben a Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokon tíz hónap, két évre felfüggesztett börtönre és 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélt csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszakért egy 2008.március 15-i budapesti összecsapásban való részvételért.

A bűnnek nincs színe, a törvényeknek mindenkire egyformán érvényesnek kell lenniük – hangsúlyozta a magyarbánhegyesi Jobbik–Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület rendezvényén Verebes Tibor, a szélsőjobbos párt helyi elnöke. Ez a kijelentés – alapul véve a Jobbik ideológiáját és retorikáját – óhatatlan utalás arra, hogy szabály- és törvénysértések, valamint a bűncselekmények nagyobb részét a romák követik el. Vesd össze: cigánybűnözés. Ám ennek ellenére, hámozható ki a mondatból, a romák „tetteit” túl enyhén vagy felmentően ítélik meg a hatóságok és a bíróság. Mindezt Verebes ott és annak kapcsán hangsúlyozta, amikor általuk is elismerten nem volt roma vonatkozása a bűncselekménynek.

De tegyük fel, hogy lett volna! Akkor levonható lenne az a következtetés, sőt felmutatható volna az elrettentő példa a „cigánybűnözésre”?! Aligha. Ám menjünk végig ezen az elképesztő logikán, egészen az abszurditásig, ha már nem lenne kellően extrém a kiindulópont is. Ezek szerint a cigány embereket, köztük gyerekeket levadászó bűnbanda minimum „magyarbűnözőnek”, de legalábbis „debreceni bűnözőnek”, vagy inkább „Perényi1-bűnözőnek” lenne titulálható. Vagy a családját módszeresen kiírtó, utána magával is végző műszaki szakember „építész bűnöző”, s a sor hosszan folytatható a „kékszemű bűnözővel”, a „szőke hajú bűnözővel”, az „ateista bűnözővel”, a „katolikus bűnözővel”, a „szingli bűnözővel” és a „humán diplomás bűnözővel”, valamint a „falusi” és „nagyvárosi bűnözővel”.

Mégis, térjünk vissza a törvényhozás tagjának magyarbánhegyesi kijelentéséhez, aki nem csupán Európával, a tényekkel és a jó ízléssel ment szembe, amikor „cigánybűnözésről” beszélt. Ennél is sokkal súlyosabbat cselekedett. A romákat faji alapon határozta meg. Ez a kirekesztésnek és a megbélyegzésnek a legszélső, semmi módon nem igazolható formája. Innen már nem is egy lépés a komplett náci ideológiai alapvetés – copyright Debreczeni József. Ez már az.

Samu Tamás Gergő, a magyar parlament egyik legfiatalabb képviselője. Az alig 25 éves parlamenter jelenleg is politológia szakos hallgató Pécsen. A jövő reménysége – lehetne. De ő a mondandójával, s az április 20-án Magyarbánhegyesen összegyűlt jobbikosok és polgárőreik, az Új Magyar Gárda tagjai – fekete bakancsaikban, fekete nadrágjaik ban, fekete mellényeikben és fekete sapkáikban, rendezett soraikban, zászlóikkal – az elmúlt évszázad harmincas éveinek Németországát idézték. Összetéveszthetetlenül.

A gyönyörű tavaszi estén, naplamente előtt a Viharsarokban.

A szerző újságíró