Karol Wojtyla eredményes életútjának kezdetén a költészet, a drámaírás segítségével fejezte ki az emberiség javát szolgáló gondolatait. Első nagy hatású tanítómestere Mieczyslaw Kotlarczyk útmutatása alapján Karol Wojtyla megismerte a színművészet világát, és fiatalon rendezőként, és színművek főszereplőjeként is kitűnt tehetségével. Karol Wojtyla pápaságának több mint negyedszázada alatt ajándékba adta önmagát az emberiségnek. II. János Pál pápa felismerte, hogy a földön élő, sok nehézséggel küzdő emberek számára az ökumenikus út jelenti a segítséget, amit a II. Vatikáni Zsinat kezdeményezett. A zsinat megfogalmazta, hogy Krisztus követői között kisebb a különbség, mint a hasonlóság. II. János Pál Átlépni a remény küszöbén című könyvében kijelenti, hogy „az igazi ökumenizmusnak a kölcsönös tisztelet az elsődleges feltétele”. Az ökumenizmus pápáját ezen küldetésében segítette kapcsolatteremtő képessége. Ezt megtapasztalták a hajdúszoboszlóiak is, mert Vojtyla krakkói bíboros érsekként felkereste a kabai cukorgyárat építő lengyel munkásokat.

A pápa szorgalma is rendkívüli volt. Spanyolul ismegtanult azért, hogy Keresztes Szent János könyveit, különösen verseit eredetiben olvassa.

Az ökumenizmus erősödéséhez hozzájárult az a körülmény is, hogy „a világ belefáradt az ideológiákba, s az igazságra vágyik” – írja II. János Pál pápa. A II. Vatikáni Zsinat az igazság iránti vágyat azzal is igyekezett kielégíteni, hogy az előző zsinatoktól eltérően a dokumentumokban nem szerepel a „legyen kitagadva” fogalom, ezzel szemben a zsinatot a rendkívüli nyitottság jellemezte. A pápa ezt az építő párbeszédet igyekezett valóra váltani a nemkeresztény vallások között, valamint a civilizáció és a hitetlenek világában is.

A pápa eredményes munkásságának forrása szülőföldjének, Lengyelországnak a történelme is. „A lengyelek gondolkodásmódjában pozitív elemként van meg a tolerancia és a nyitás az olyan emberek felé, akik másképpen gondolkodnak, más nyelven beszélnek” – írja könyvében a pápa. II. János Pál pápa boldoggá avatása alkalmából azért szóltam eredményes ökumenikus munkásságáról, mert hazánkban a zivataros politikai csatározásokban példamutató lenne, ha a különböző nézeteket valló, de az ország javát szolgáló pártok között legalább az együttműködés csíráját kialakítanák, ha a hasonlóságokat is feltárnák. Ha ez az ország javát szolgáló folyamat elmarad, akkor XIII. Leó pápa gondolatai valóra válnak, amely szerint „a kommunizmus összeomlásáért magas árat fizet az emberiség és Európa, ugyanis veszélyesebb lehet a gyógyszer, mint maga a betegség”.

Dr. Takács Imre Hajdúszoboszló

MARABU RAJZA