Ismét beválik a „szalámi” politika?

A Fidesz 1998-tól az „egy a tábor, egy a zászló” politikán belül sikerrel „szalámizta” le a táborba egységesült párttársakat. Ha visszagondolunk, kezdődött a kisgazdapárttal, de nem kerülte el sorsát a Kereszténydemokrata párt sem, az MDF-et először osztódásra kényszerítették, majd megsemmisítették. Természetesen sorsuk alakulásához hozzájárultak maguk a teljesen vagy csak szinte megsemmisült pártok is. Miről is juthatott eszembe ez a lassan feledésbe menő manőver? A napokban a hazai szakszervezetek –még a Munkástanácsok Országos Szövetsége is – teljes egységben tüntettek a kormány megszorító politikája ellen. Igaz, hogy ez csak szerintünk volt így, mert a miniszterelnök szóvivője szerint nálunk ugye nincs megszorítás, ez csak az EU-ban megszorító politikát folytató országok elleni nemzetközi tüntetéshez való csatlakozás volt. Ez jelen pillanatban talán másodlagos is, mert azért felrémlett miniszterelnökünk gondolatában, hogy a szakszervezetek esetében nem lenne „nyerő”, ha kialakulna egy hasonló „egy a tábor, egy a zászló” elképzelés. Még a kialakulás lehetősége előtt arra az elhatározásra jutott, hogy beszélni kellene azokkal a kedvenc szervezetekkel, akik most távolodni kezdtek tőle. A gondolatot tett követte, és Orbán Viktor fogadta az eddig leghűségesebb „bárányt”, a Munkástanácsok Országos Szövetségének vezetőjét, Palkovics Imrét. Ezt követően a sokkal nagyobb sztrájkerővel rendelkező Liga Szakszervezeti Szövetség székházában maga tett látogatást. Ekkor is csak az elnökkel, Gaskó Istvánnal folytatott jó egyórás beszélgetést. Arról nincs információ, hogy Palkovics úrral milyen eredményre jutottak, de láss csodát: Gaskó úrral olyan eredmény született, miszerint a vasúti dolgozók részére biztosítható az ominózus privatizációs bevételből szerintük nekik járó egyszeri juttatás, igaz, ma ez már a 250 ezer helyett csak 150 ezer forint. Emlékezetem szerint volt ott hajdanán más követelés is, de az már szóba sem került. Végül is kerül, amibe kerül, a mi adónkból – mert ugye az a privatizációs bevétel már rég nincs meg – egy elkóborló „bárány” a remények szerint visszakerül az akolba. Miniszterelnökünk szerint ez még mindig kevesebbe kerül, mint ha összehívná az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, ahol a kritikákat nem lehetne „fillérekkel” elhallgattatni, és nem lehetne a szakszervezeteket megosztani, „leszalámizni”.

Dr. Jókai Oszkár Budapest

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.