Kié a hatalom?

A lap április 16-i száma külön mellékletben biztosított megszólalási lehetőséget a ’89-es alkotmány híveinek (Búcsú az alkotmánytól). A kapcsolódó korábbi írások és a melléklet írásai is kimerítően elemzik, kritizálják a most már elfogadott új alkotmányt. Vártam, hogy a mellékletben több figyelmet szentelnek az alapvető kérdésnek, hogy kié a hatalom Magyarországon.

A társadalmi berendezkedést illetően ez nem elhanyagolható kérdés. Egymás mellé téve a korábbi alkotmányok, valamint a jelenlegi alkotmány alapkérdését, ijesztő következtetésekre lehet jutni a hatalmat illetően. Az 1949-es alkotmány szerint „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.” 2 §. (2). Az 1989-es alkotmány szerint „A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.” 2. §. (2). A 2011-es alkotmány szerint „B. cikk (3) A hatalom forrása a nép. (4) A nép hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja”.

Belegondolva a 3. pontba, ha a hatalom forrása a nép, akkor nem az övé a hatalom, hanem azé, aki rá hivatkozva megkaparintja (divatos szóval lenyúlja) azt. Erre hivatkozva lehet majd építeni tovább a megkezdett autokratikus rendszer kialakítását. A 4. pont szerint a nép csak kivételesen gyakorolja a hatalmat közvetlenül, azaz akinek a kezében van a hatalom, majd eldönti, melyek a kivételes alkalmak. Ha úgy dönt, hogy az országgyűlési választás nem az, akkor hosszú ideig nem lesznek választások Magyarországon. Se egy, se kettő.

Fehérvári István Székesfehérvár

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.