Az Est Média eladta a NeoFm kereskedelmi adó maradék tulajdonjogát is, így most már Székely Gábor (ex-SZDSZ) kezében van a rádiót működtető társaság egésze. Ezzel az Est csoport mindkét rádiós „lába” kificamodott, miután tavaly megváltak a RádióCafétól, nehogy összeférhetetlen legyen a neós részesedésükkel. A másfél éves Neo veszteséges, hiszen a rádiós piacon a reklámköltés összege nevetséges – nincs mit csodálkozni, ha valaki odébb áll – inkább az kérdés, mit hagy hátra.

A szűkös rádiós piacon mindig is ádáz harcot vívtak a még szűkösebb frekvenciákért, főleg, amikor két évvel ezelőtt felszabadult a két országos kereskedelmi sáv. Már ez is rosszul kezdődött, miután az Alkotmánybíróság akadályozta meg, hogy a Danubiust és a Slágert pályáztatás nélkül engedjék hosszabbítani. A várva várt 2009-es pályázat eszelős versengést hozott, a Neo és a Class a „fél karjukat”, a nettó árbevételük felét (akkori számítások szerint 7, illetve 9mil liárd forintot) ajánlották a 2016-ig szóló engedélyért. De nagykoalí ciós igenekkel célba értek. Ekkora összegek láttán az addigi tőkeerős és külföldi rádiós piacvezetők is elsápadtak, Washingtonig visszhangzott „bunda!” kiáltásuk. Nem mintha a Danubius és a Sláger hosszabbítási kísérlete mentes lett volna hasonló sejtésektől, ahogy a 2009-es döntés mögött is sokan politikai háttéralkukat sejtettek.

Az egész frekvenciaosztogatósdit a politikai-üzleti mutyizás gyanúja lengte körül. A kérdőjelek kiegyenesítését aligha segítették az ellentétes ítéletek (a Danubius és a Sláger kétszer nyert, majd jogerősen vesztett), ahogy az sem, hogy utóbb mindkét nyertes rádiónál új tulajdonosok bukkantak fel. A Neónak először a 75 százalékát vette meg Székely Gábor az Esttől, majd most a maradékot is, míg a Class közvetve a Heti Választ is birtokló Infocenter kezébe került tavaly.

Akár a kiélezett piaci versennyel magyarázzuk a történteket, akár a politikai mohóságot és kapcsolódó összeesküvés-elméleteit vesszük, az eredmény ugyanaz: fizetni kell. Ami az Est Médiát illeti, nekik a Sziget Kft.-biznisz nyilván fontosabb, mint egy veszteséges rádió, bár az eladással idén másfél milliárdot bukhatnak, az pedig még kérdés, hogy papírjaik tőzsdei mélyrepüléséből hogyan állnak fel. A Neónak is fizetnie kell, idén félmilliárdot – bizonyítva, hogy nem volt irreális a pályázati ajánlata. Fizet a többi piaci szereplő is: a Classnak is ki kell gazdálkodnia azt a félmilliárdot, bár jobb politikai helyzetben megy a pénz után, mint a nagy vetélytárs. A rádiós reklámpiac egésze is fizet azáltal, hogy zuhanórepülésében szerepe volt a frekvenciabotrányoknak, a hirdetők elundorodásának.