A horvát nacionalisták bálványát, a fegyveres rablásért, emberrablásért, zsarolásért többszörösen elítélt köztörvényes bűnözőt, szélsőjobboldali aktivistát, zsoldost, fényt űző nemzetközi playboyt és kalandort, a mocskos balkáni polgárháború prominens horvát háborús bűnösét, Ante Gotovina tábornokot bűntársaival együtt súlyos börtönbüntetésre ítélték Hágában. Hiába imádkoztak a felmentéséért az egyetemes keresztényi szeretet nevében a horvát katolikus püspökök. Ugyanaz a bíróság ítélte el őket, mint a népirtás és etnikai tisztogatás szerb bűnöseit, a horvát és bosnyák polgárok gyilkosait.

A Magyar Nemzet vezércikke a sötét bűnök elkenésének legócskább kliséjét veszi elő, hogy tudniillik majd „csak történelmi távlatból” lehet megítélni, kötelességét teljesítő, derék katona, nemzeti hős volt-e Gotovina, avagy háborús bűnös. A Magyar Hírlaphoz beosztott skribler viszont nem kertel, hanem így szól az „elítélt” horvát nemzethez: „Gotovinátokból meg »háborús bűnöst« fabrikáltak,mert hazát adott nektek”. És felidézi a Gotovina elfogásakor írott cikkét, miszerint: „Korunk nagyja a horvát nemzet és Gotovina. (...) Most törik a gerinceteket szilánkosra, drága horvát testvéreim, most, hogy Gotovina tábornok odaáll Hágában a hazugság bírái elé.” A Demokrata főszerkesztője pedig ezt írta, amikor még úgy tűnt, hogy Horvátország nem hajlandó együttműködni Európával Gotovina fölkutatásában: „Hajrá, Ante Gotovina tábornok! Éljen a szabadság! Éljen a bátorság! Éljen a haza! (...) Az okos és bátor ember most Horvátországra tekint...”

A mostani hágai ítélet kimondja azt is, amit eddig is mindenki tudott, csak a bizonyíthatóságában kételkedett, hogy ugyanis a gyilkosságokért, a kegyetlenkedésekért, a deportálásokért felelős bűnszervezet élén Horvátország autokrata elnöke, Franjo Tudjman állt.

És ki volt az egyetlen európai országvezető a Balkánon kívül, aki 1999-ben Tudjman elnök temetésén személyesen részt vett, aki őt mindvégig stratégiai szövetségesének tekintette és demokratikusnak nyilvánította az ő országát, ahol szabad sajtóról, a hatalom ellenőrzéséről, az államhatalmak elválasztásáról, kisebbségi, emberi, ellenzéki jogok garantálásáról szó sem lehetett?! Orbán Viktor, természetesen. Nos, amíg a kormánytöbbség élvonalában álló urak szó nélkül megtűrik az őket dicsőítő sajtóban Gotovinának és hívő seregletének dicsőítését, ugyanúgy, ahogy a nyilas és náci uralom s az általuk biztosított népirtási szabadság meghosszabbításáért 1945-ben harcolókét is, addig nekem hiába mutogatják a képmutató képüket Az Élet Menetén!