A Jobbik Magyarországért Mozgalommal szerves egységet képző, annak de facto csendőri-katonai szárnyának tekinthető Szebb Jövőt Polgárőrség egyesület öt tagját „tiltott járőrözés” miatt előállította a rendőrség Hajdúhadházon. „Bizton mondhatom – jelentette ki Pintér belügyminiszter is –, hogy ilyen jellegű járőrözés mondvacsinált törvényesség mögé bújva nem lesz Magyarországon.”

Nem nagyon értem, amit a belügyminiszter mond. Bármennyire szorgalmasan kutakodom is a büntető törvénykönyvben és egyéb hatályos jogszabályok között, nem találok „tiltott járőrözés” nevű bűncselekményt. A járőrözés Magyarországon ugyanúgy nem tiltott, mint ahogy tévedés azt is leírni a lapokban, hogy a közbiztonság fenntartása, a bűnmegelőzés és a bűnüldözés kizárólag a rendőrség joga és feladata volna, nem pedig az egész társadalom ügye. Polgárőröké, a közigazgatásban dolgozó tisztviselőké, pedagógusoké és mindenkié. Egyszerű, mindennapi embereké is, akik szemmel tarthatják szomszédaik házát, kertjét és udvarát, sőt, ha bűncselekményt tapasztalnak, a rendőrség egyidejű értesítése mellett akár „testi erővel” is viszszatarthatják a tetten ért elkövetőt mindaddig, amíg átadhatják a kiérkező rendőröknek.

Azok a rendőrök, akik „járőrözés” miatt állítanak elő embereket, vagy akár csak tömeges igazoltatással zaklatják őket, maguk is jogszabályokat sértenek. A rendőrségi törvény előírása szerint azt szabad igazoltatni, akinek az igazoltatása szükségessé válik (vagyis a személyazonosság ellenőrzését meg kell indokolni). Akik viszont elő is állítanak „járőrözőket”, azok elkövetik az egyik tipikus, a büntető törvénykönyvbe ütköző rendőrbűncselekményt, a személyi szabadság korlátozását (175. §). „Akimást személyi szabadságától megfoszt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A fentiekkel nem azt szeretném mondani, hogy a Jobbik csendőreinek gyöngyöspatai, hejőszalontai, hajdúhadházi és az ország egyéb településein megnyilvánuló cigányellenes hisztériakeltésével és garázdálkodásával egyetértenék, ellenkezőleg. Szeretném felhívni a belügyminiszter és rendőrség illetékeseinek figyelmét a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő egyesületnek a gyöngyöspatai események után kiadott jogi állásfoglalására, amely a megfelelő törvényhelyekkel alapozza meg a hatóságoknak a rasszista bandákkal szembeni fellépését.

„A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 2. § (3) értelmében a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekményre való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével” – írja a TASZ. A jogvédő szervezet jogászai szerint ezek a „csendőrök” – legalábbis Gyöngyöspatán – elkövették „a közösség tagja elleni erőszak” (174/B. §) bűncselekményét. Ez a paragrafus öt év büntetéssel fenyegeti azt, aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetőleg erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön.

A TASZ szerint a „szebb jövősök” megvalósították a zaklatás [176/A. § (2)] és a garázdaság [271. § (1)] tényállását is. Vagyis a gyülekezést a rendőrségnek fel kellett volna oszlatnia. A parlamenti párt csendőrei, az újnyilas pártszolgálatosok „cigánybűnözésről” beszélnek, és ezzel különbséget tesznek bűnelkövetők és bűnelkövetők között, semmivel sem gyanúsított roma felnőtteket zaklatnak – esetenként az iskolába járó gyerekeket és az üzletekben vásárló felnőtteket is követik –, és fellépésükkel, masírozásukkal félelmet keltenek minden cigány állampolgárban. A jogvédők szerint a megfelelő intézkedés elmulasztása Gyöngyöspatán felvetette a rendőrök fegyelmi felelősségét is, és kimerítette a „hivatali visszaélés” (225. §) tényállását.

Van azonban egy a fentieknél aktuá lisabb érv is a rendőrségnek az eddigieknél jogkövetőbb és határozottabb fellépése mellett. Ez pedig az árpádsávos csendőröknek a Jobbik nevű újnáci mozgalommal való –nem is igen titkolt – összetartozása. A párt elnöke és más vezetői, parlamenti képviselői rendszeresen megjelennek a jogsértő demonstrációk helyszínein, uszító, a fenti bűncselekmények elkövetésére és a „cigánybűnözés” elleni fellépésre buzdító beszédeket tartanak és sajtónyilatkozatokat tesznek, ami – nyilvánvaló és közvetlen veszélyt okozva – az elmúlt években súlyos cigányellenes atrocitásokhoz, gyújtogatásokhoz és gyilkosságokhoz vezetett. És nemcsak a bírósági szakban lévő, világbotrányt keltő sorozatgyilkosság helyszínein, hanemmáshol is, szerte az országban. Mindez felveti a Jobbik Magyarországért Mozgalom alkotmányosságának megkérdőjelezését és a legfőbb ügyész felelősségét is az ország erkölcsi zuhanásáért, az újnáci ideológia életben tartásáért és terjedéséért.

A tömeges igazoltatás és a „tiltott járőrözésért” való előállítás: műbalhé, amely csupán a rasszista bűnelkövetők felelősségre vonásának az elmaradását, az idézett bűncselekmények büntetlenségét garantálja. Járőrözésért ugyanis nem lehet felelősségre vonni senkit.

Gyöngyöspata vasárnap délután