Az utolsó pillanatban eldőlt, hogy a képviselők azt mégsem látják el a kézjegyükkel, amit csak sajnálni lehet, ez az aláírás ugyanis mementója lett volna az ellentmondásra képtelen ember gyávaságának, valamint a gengsztertempónak, amely csak arra irányul, hogy mindenáron a hatalomban kell maradni, mert az a tuti, lehet titkári állást adni barátnak, rokonnak, bejuthat a gyerek a Sándor-palotába, arra való, közben jókat lehet mennydörögni az MSZP-s korrupció természetrajzáról.

Igen, ma megszavazzák Orbán alkotmányát, és ezzel beteljesítik azt, ami egyéves kormányzati tevékenységük alatt is egyre nyilvánvalóbbá vált: valójában ahhoz értenek igazán, amit ellenzékben is tettek, a romboláshoz. És közben valami különös pátosszal fordulnak a múltba, hogy az orbáni alkotmányból végül kifolyjon a giccs. Mintha a múlt valami olyan balzsam lenne, amely majd írt jelent a munkanélküliségre, miközben társadalompolitikájuk következményeként egyre nyilvánvalóbb kontúrokat kap a törekvés a sokgyerekes középosztálybeli családok jólétének emelésére, a többi meg nem tűnik számukra különösen érdekesnek. Víziójuk, hogy legyen ez a betanított munkások országa, s csak kevesek szerezhessenek diplomát, de ők is inkább a preferált körből érkezzenek.

Mindezeken túl politikájuk pofonegyszerű alapja, hogy az a jó, ha ők vannak kormányon, és csak az a jó kormányzás, ahogy ők kormányoznak, és ezt most az alkotmányba is beemelték azzal, hogy bárki jöjjön is utánuk, ne tehessen semmit. Nem módosíthat a költségvetési és adószabályokon például, csak kétharmaddal. Nem nyúlhat majd más már érdemben semmihez – mindent, ami a Fidesz víziójához képest egy alternatív politika elemeit jelenthetné, megkötötték az új alkotmányban. Lehet választani, persze – de amíg ez az alkotmány él, addig semmilyen más kormánynak nincs cselekvési szabadsága. Ez a tétje a mai képviselői voksoknak, de hiába a szó: nincs foganatja, a félelem mindennél erősebb, a józan észnél biztosan.

A Fidesz szétrombolt mindent maga körül, építeni csak ezt az alkotmányt sikerült. Szerintük ez a jövő alapja. Talán azzá is válik, még ha nem is úgy, ahogy azt Orbán Viktorék gondolják: az alaptörvényükkel talán sikerül egybeterelniük mindazokat, akik másként gondolkodnak demokráciáról, hatalomról, és akik, meglehet, külön utakon járva bár, de mostantól kezdve közös célt hirdetnek: demokratikus úton el kell süllyeszteni ezt az alkotmányt. Orbán fölépítette az ellenzékét. Az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest ez rendkívüli teljesítmény.