Azzal, hogy megszüntetik – a racionalitásra hivatkozva – az iskolák gazdasági hivatalait, és összevonják 8-10 iskolánként egy úgynevezett GESZ-be (Gazdasági Ellátó Szervezet), egyrészt ellehetetlenítik – elsősorban – a gyakorlati képzést, másrészt megnehezítik az iskolai élet minden más szegmensét, harmadrészt több pénzt dobunk ki az „ablakon”, mint amennyit spórolni vélünk.

Ezt a játékot már eljátszottuk a 70-es évek végén. Akkor találták ki az azóta „elhíresült” iskolai gazdasági egységeket, a GAMESZ-okat (Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet). Akkor – részben az igen erős PSZ (Pedagógusok Szakszervezete) budapesti szakoktatási bizottsága tagjainak érvei és testületi állásfoglalásának hatására, részben más szervezetek (pl. Szakképzési Iskolaigazgatók Munkaközössége) ellenállása miatt, részben a józan ész miatt (Mezei Gyula fővárosi művelésügyi főosztályvezetőre és Kálmán László szakoktatási osztályvezetőre gondolok) csak a kerületi oktatási intézmények kerültek gazdasági összevonásra.

Most Tarlósék feltalálták a meleg vizet.

Csináljunk egy egyszerűsített kasszát! Megspóroljuk néhány száz ember bérét és juttatásait. És? Kész.

A többi érv – pl. közös beszerzés olcsóbban (a táblát meg a krétát?) –humbug, hiszen ahány iskola, annyiféle bútor, szemléltetőeszköz, a legkülönfélébb anyag (pl. tégla, betonacél, injekciós tű, rézkábel, gumikesztyű...), gépek etc., még ha néhány iskolában ugyanazokra az „eszközökre” van is szükség, akkor sem egyszerre.

Ezzel szemben létre kell hozni 15-20 összevont gazdasági egységet (épület, festés, bútorok, számítógéprendszerek, egyéb berendezések és takarítás, őrzés-védés stb.)

Továbbá – és ez a lényeg – az iskoláknak minden műszaki hibánál órákig (napokig?) kell várniuk? Hiszen nincs, aki intézkedjen. A gyakorlati oktatáshoz szükséges anyagokból, szerszámokból sokhavit fog spájzolni, nehogy leálljon az oktatás, a gyakorlati oktatáshoz esetenként többmilliós géppark szükséges. Majd érettségivel rendelkező „előadók” döntik el, hogy melyik iskolának mire lehet szüksége? A géppark karbantartása, az iskola takarítása, őrzése hogyan szerveződik? A pedagóguskollégák ügyes-bajos dolgait (elszámolás, táppénz, hivatalos igazolások tucatjai) ki intézi és hogyan?

Csak reménykedni tudok, hogy a józan ész diadalt arat a hatalom akarnoksága felett. Legalább a fővárosban.

Bobák Zoltán mérnök-tanár