Ennyi pénzt „tesznek bele” a maguk részéről a lánctartozások rendszerébe. Innen nézve is jellemző a más tekintetben ismert Pest megyei eset. Ott hosszas huzakodás után a közgyűlés arra hatalmazta fel elnökét, hogy egy közétkeztetési szerződés felmondásáról kezdjen tárgyalásokat partnerével. Az ok: nyolcszázmillióval tartoznak a szállító cégnek, ezt azonban egyelőre rendezni nem kívánják, inkább kezdik egy másik vállalkozóval elölről az egészet, mert enni ugye kell. Fizetni meg csak később. Aztán valami majd csak lesz, de pénz a tartozásra nincs. Bár egyes lapértesülések szerint a huzakodás csak álca, ami egy milliárdos értékre szóló ingatlanüzletet fedez (a szállító a tartozás fejében értékes budai ingatlanhoz juthat), mondandónk szempontjából ez lényegtelen: ilyen döntést „államszerűen működő” intézmény nem hozhat. Mégis hoz. Pest megye legfeljebb a különösen ügyetlen megoldás tekintetében kivétel, egyébként szabály.

Többségünk számára kormány, állam, önkormányzat, polgármesteri és egyéb hivatal lényegében egy és ugyanazt jelenti: a helyet, ahol a mindenkori hatalommal kapcsolatba kerülünk. Ez a kapcsolat elvileg kölcsönös jogokon alapszik. Különösen, amikor egy ilyen szervezet valakitől vásárol valamit, esetünkben például közétkeztetési szolgáltatást. Úgy gondolnánk, hogy ilyen esetben a teljesítés árának ki nem fizetése elvileg elő sem fordulhat, de ha mégis, akkor legalább nem mondja ki az intézmény vezetése, hogy nem utalunk és kész, menjen az illető bíróságra, ha nem tetszik. Ha Kovács vagy Szabó állampolgár, illetve Kovács és Szabó vállalkozása arra az adóra, amiből a nevezett intézménynek gazdálkodnia kell, valami hasonlót mondana, másnapra zárolnák az összes számláját, vagyonát és később még olyan büntetéseket is kapna, hogy púpja nőne tőle. E közgyűlésihez hasonló döntés nyilván több száz születik a hatalom különböző szintjein havonta, különben az ötvenmilliárdos tartozás aligha jönne össze. A köztévé szerint például a honvédség másfél éve nem fizet egy ablakosnak, akinek hiába van igaza, a pár százezres átutalásra várnia kell. Csakhogy az ilyen döntések után Kovácsok meg Szabók családja, alkalmazottaik családja és üzleti partnereik is várnak a pénzeikre, és már el is jutottunk a sokat emlegetett, egész ágazatokat nyomorító lánctartozáshoz. Ez ügyben viszont éppen az a hatalom hirdet kemény fellépést, amely a nevezetes láncba maga is vaskos szemeket épít be döntéseivel. Ilyen háttérrel ez a harc nem látszik hitelesnek.

Azt mondta valaki még ellenzékből nem is olyan régen, hogy a gazdaság megtisztulásának útján az államnak magának kell megtenni az első lépéseket. Lehet indulni.