Karlovy Vary gyógyvizei évente kétmillió gyógyulni vágyót és turistát vonzanak a városba. Budapestnek is van egy olyan természeti adottsága, műemléki környezete, amely vetekszik a csehországiéval. Ha a Gellért-hegy gyógyforrásainak vizeit a közeli, Duna-parti Ybl-bazárban kialakítandó ivócsarnokokba vezetnénk, a főváros páratlan vonzerővel gazdagodna. A Gellért-hegyi források vizeinek gyógyereje évszázadok óta közismert. Az Erzsébet híd budai hídfője alatti három híres forrás értékeihez méltatlan környezetben csordogál. Az ivóhelységre – ha éppen nyitva van – csak magyarul van kiírva a rendeltetése. A gyér hazai forgalom mellett néha egy-egy külföldi turista – utcai WC-t keresve –nyit be oda. Ezek a gyógyvizek (hozamuk más forrásokéival kiegészítve) a közeli műemléki környezetbe vezetve jelentősen felértékelődnének. A nagyszerű környezeti adottságokkal rendelkező Ybl-bazár régen keresi rendeltetését. Ivócsarnokként restaurálva kivirágozna.

Zoltán László vasdiplomás építészmérnök

A napokban hallottam, hogy a KDNP javasolni fogja budapesti közterület elnevezését Ronald Reagan amerikai elnökről és II. János Pál pápáról. A hír hallatán arra kellett gondolnom, hogy kik is kaptak már budapesti közterületet a XX. században, és még ugyanabban a században átnevezték az utcát. Az I. világháború idején utcát kaptak a velünk szövetséges három ország uralkodói: II. Vilmos császár, Ferdinánd bolgár cár, V. Mehmed török szultán. A kommün után a felkelt ludovikásokat megmentő Romanelli ezredes, az antantmisszió tagja. Vilma holland királynő, aki megszervezte számos éhező magyar gyerek több hónapos hollandiai tartózkodását, lord Rothermere angol sajtómágnás, a revízió kezdeményezője, Mussolini, Hitler, Pilsudski lengyel elnök. A II. világháború után: Marx, Engels, Sztálin, Lenin; három szovjet marsall: Vorosilov, Malinovszkij, Tolbuchin és egy brit marsall: Montgomery, az el-alameini győző. Dimitrov bolgár pártvezér, Patrice Lumumba meggyilkolt kongói politikus. Ha Reagan elnök fia lennék, nem örülnék annak, hogy édesapámról utcát neveznek el Magyarországon.

Dr. Del Medico Imre Budapest

Felháborított dr. Csiba Gábor nyilatkozata (Szétverték a tűzoltók a liftet, április 7.). Pont egy orvos (?) helyezi egy lift értékét egy ember élete elé, és még nyíltan feljelentéssel fenyegeti az életet menteni kívánó tűzoltókat, bombasztikus 10 milliós kárértéket említve. Az élet ennél talán többet ér, sőt azóta megtudtuk, a kár ennek még a tizede sincs. Az egészségügy problémáinak megoldása felé vezető utat egy év alatt még nem ismerhettük meg, nem lehetne ezt dr. Csibával kezdeni? Persze nem vagyok naiv, Toller László, Horn Gyula halálának kívánása, illetve életének költségtényezővé degradálása jól illik a képbe.

Szederkényi Csaba közgazdász

Azt mondja az új főpolgármester (és már meg is szavaztatta közgyűlésével), hogy azért kell a Roosevelt teret átkeresztelni Széchenyi térre, mert a legnagyobb magyar munkássága, életműve szerves előzménye fővárosunknak, különösen az ott helyet foglaló Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Lánchíd. Rendben. Azt viszont elfelejti, hogy Roosevelt elnök nélkül mindaz elpusztult volna, amiért Széchenyi küzdött. Továbbá a lakosság is megszokta az elnevezést. Nem lehetett volna kompromisszum? Nem lehetett volna Széchenyi–Roosevelt tér? Vagy a Lánchíd Pest felé meghosszabbított vonalától az MTA felé eső területe a jelenlegi Roosevelt térnek Széchenyi tér? A másik oldal pedig viselhette volna tovább a hős amerikai vezető nevét, aki Széchenyi örökségét is védte a nácizmussal szemben.

Fekete György tanár, Budapest