Orbán Viktor miniszterelnök még tavaly júniusban, a 29 pontos gazdasági akcióterv részeként beszélt a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) felállításáról, nem sokkal később jobbkeze, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy az intézmény lehetőséget teremt a devizaalapú kölcsönök forinthitelre cserélésére, illetve amennyiben a bajba jutott ügyfélnek ez sem segít, akkor az érintettnek lehetősége lesz arra, hogy a tulajdonát bérleti jogviszonyra váltsa át.

Kilakoltatás

A NET-nek eredetileg augusztusban kellett volna elindulnia, ám ez szeptemberre, novemberre, majd idén tavaszra tolódott. Míg az euró bevezetésével kapcsolatban a kabinet tartotta magát ahhoz, hogy addig nem mond céldátumot, amíg nem látja biztosítottnak a feltételeket, a lakáshitelesek esetében nem volt ilyen szívbajos – igaz, az európai közös valutával nem is lehet annyi szavazatot szerezni, mint az otthonuk elvesztése miatt aggódó százezreknek megígért segítséggel.

Menet közben folyamatosan változott a koncepció is, szinte havonta szivárogtak ki az elképzelések. Az egymást követő variációk egyre kisebb állami részvétellel kalkuláltak, s erre igyekezett ráerősíteni a kormányzati kommunikáció is. Az elmúlt időszakban sokan, sokféleképpen elmondták, hogy bár utcára senki sem kerülhet, de a hitelét mindenkinek vissza kell fizetnie, az állam nem fog a bankok – és az emberek – helyett a zsebébe nyúlni. Információnk szerint a mentőcsomag végleges változata is ennek megfelelően állt össze, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy több tízezren mégiscsak elveszítik majd az otthonukat, és lesznek, akik az utcára kerülnek.

Aki nehézségekkel, de még tudja fizetni a törlesztőrészletét, az átmenetileg némi könnyítést kaphat a banktól, hogy aztán a segítséget kamatostul fizesse meg, míg a teljesen kilátástalan helyzetben lévők eladhatják a lakásukat, hogy a vételárból rendezzék tartozásukat, vagy átadhatják azt a NET-nek, hogy otthonukat szociális alapon béreljék vissza. A várakozások szerint az igazán nehéz helyzetben lévő, törlesztőrészletét már legalább kilencven napja fizetni nem tudó mintegy 115 ezer jelzálogadósból több tízezren lesznek kénytelenek ez utóbbi két megoldást választani, de rajtuk kívül további tízezrek lehetnek majd, akik nem tudnak megállapodni a bankjukkal, s ezért a hitelintézet végül maga zárja le a hitelszerződést és árverezi el az ingatlant.

Kalkulációk szerint az államnak éves szinten néhány tízmilliárd forintjába kerülhet a mentőcsomag, ami elhanyagolható kiadás a költségvetés méretéhez képest – ráadásul idén a magán-nyugdíjpénztári vagyon átcsatornázásával a büdzsé jelentős többlettel zárhat. Úgy tudjuk, a megígérthez képest végül szerény állami segítség annak köszönhető, hogy a kormány nem kalkulált egy nagyon fontos szemponttal. Ugyan a miniszterelnök nem hisz benne, de ettől még Magyarország tagja az Európai Uniónak, márpedig Brüsszel egy nagyobb mértékű állami beavatkozást a bankok tiltott támogatásaként értékelne.

A Bajnai-kabinet idején a lakáshiteleseknek kidolgozott mentőcsomagot háromszor kellett megjáratni Brüsszelben, mire az unió áldását adta az elképzelésre. Az Orbán-kormány pedig, ahelyett, hogy ebből okult volna, megpróbálta a saját útját járni, hogy aztán egy év kitérő után kénytelen legyen visszavonulót fújni. Csakhogy eközben további több tízezren csúsztak meg a törlesztéssel, mert elhitték, hogy az állam majd segít rajtuk.