Először is, nem a kamatdöntés „tolta el” az árfolyamot, hanem egy komisz spekulációs hullám. A kamatemelés erre az árfolyamromlásra volt eltúlzott mértékű válasz.

Másodszor, a kamat 11,5 százalékra emeléséről nem a kormány döntött, hanem a Fidesz embere, az a Járai Zsigmond MNB-elnök, korábbi fideszes pénzügyminiszter, akinek a 2002-es választásoktól kezdve minden törekvése arra irányult, hogy minél több borsot törjön az ő szemszögéből ellenzéki kormány orra alá, minél jobban megnehezítse a kormány dolgát. Ezért a kormányt tenni felelőssé meglehetősen szemérmetlen vád. A kamatdöntésbe a kormánynak nem volt beleszólása, csak szívhatta miatta a fogát.

Harmadszor, az előbbiekhez képest igazán mellékes apróság, hogy az előző kormány a válságkezelő Bajnai-kormány volt, amely mindössze egy évig volt hatalmon. A 2002-től 2010-ig terjedő nyolc évben ez volt a negyedik kormány. Az előző kormány nyolcéves működéséről beszélni tehát butaság.

Negyedszer, 2002 előtt a Fideszkormány olyan, a gazdagokat preferáló, a banki megtakarításokat kifosztó hitelrendszerrel pörgette fel a lakásépítést, ami messze meghaladta az ország teherbíró képességét, és reménytelenül növelte az államadósságot. Ezt a mesterségesen keltett konjunktúrát meg kellett fékezni, hogy bele ne rokkanjon az ország. Az utána következő dekonjunktúra részben ennek a mesterséges konjunktúrának a visszahatása volt, részben a válság következménye, de semmiképpen nem az akkori kormányok bűne.

A többi stimmel.

Válas György Budapest