Pótcselekvés, porhintés
De nem. A két kitűnő úr sokkal fontosabb kérdésről tárgyal egymással: a Roosevelt elnökről elnevezett tér átkereszteléséről. Égető probléma ez, meddig lehet még tere nálunk ennek a Rooseveltnek, aki háborúba vitte a nácik ellen Amerikát, és volt is képe megnyerni a háborút, holott még mi is hadat üzentünk nekik! A kormánypártok nem nélkülözhetik a legyőzött nácik és szövetségeseik mai utódainak jóindulatát és szavazóbázisát, ezért a Roosevelt-kérdés nem tűr halasztást. A gazdaság, az egészségügy, a felsőoktatás, a közlekedés és a tudomány várhat, Roosevelt nem várhat.
A Moszkva által bitorolt teret is vissza kell adni Széll Kálmánnak, az a miniszterelnök is nagy adószedő volt, új adókat talált ki, így hozta rendbe az államháztartást. Orbán Viktor szellemi előképe.
Ami viszont mellékes kérdés, hogy a dúsgazdag BKV-nak hány ezer autóbusz, villamos és megálló tábláit kell kicserélni, és hogy hány cégnek, intézménynek kell új táblákat, bélyegzőket csináltatniuk, nyilvántartásokat módosítaniuk és mennyiért. Kerül, amibe kerül – megéri!
Sztálin és Haynau díszpolgárságának viszszavonásával sem lehet tovább várni, elvégre már több mint két évtizede nem azok. Azt azért senki sem mondhatja, hogy a főváros csak szimbolikus kérdésekkel foglalkozik. A díszpolgárság ügyével egy napon intézték a hajléktalanokét is: egy csomó hajléktalanellátó szervezetet ítéltek gyors eljárással halálra, megvonván tőlük minden támogatást.
Bauer Péter Budapest
