Nyilvánvaló, hogy a klasszikus jogelvnek megfelelően a bíró a hatályos, megengedő szabályozás alapján ítél, ezért felmenti a vádlottat, függetlenül attól, hogy mi volt a jogi helyzet korábban. (Viszszamenőlegesen alkalmazható a jog, ha az előnyösebb a vádlottnak, csak fordítva nem.) Cserni János bíró, aki elítélte Geréb Ágnest, bizonyára azt mondaná erre: az analógia hamis, ő nem az azóta szabályozott otthon szülésben való közreműködés miatt hozott még annál is szigorúbb ítéletet, mint amit az ügyész kért, hanem az elkövetett műhibákat torolta meg.

Nem azért kell két évre fogházba küldeni Geréb Ágnest, mert otthon szülésben segédkezett, hanem mert két, általa kísért szülés tragédiával végződött. Ezért akár úgy is lehet nézni az ítéletet, hogy a bíróság példát statuált, végre nem lehet megúszni a műhibákat.

Persze érezni kell: a vádlottak padján nem egy közönséges orvos ült, hanem egy egész mozgalom. Ha máshonnan nem, ez abból is tudható, hogy műhibákért orvosok nem szoktak a vádlottak padján ülni. Pedig a jogbiztonság érvényesülésének minimális feltétele lenne, hogy ugyanazon állam bírósága, ugyanazon törvények alapján, hasonló eseteket nagyjából egyformán ítéljen meg.

Ehhez képest még szülészeti témában is az oldal aljáig lehetne sorolni azokat a történeteket, amelyek kórházi körülmények között vezettek hasonló vagy még súlyosabb tragédiákhoz az elmúlt egy (!) évben, és nemhogy büntetőeljárás nem lett belőlük, de az érintett orvosok a mai napig praktizálnak.

Hatodik hónapig észre nem vett méhen kívüli terhesség? Meghalt az anya és a csecsemő. Következmény: semmi. Ikerszülésnél átszúrt méh? Meghalt az anya. Következmény: semmi. Halottnak hitt és ezért nem kezelt koraszülött? Oxigénhiány miatti végleges agykárosodás. Következmény: semmi.

Mindegyik a biztonságosnak hitt kórházi felügyelet alatt történt. És minden esetben születik olyan szakvélemény, mely szerint az orvos nem hibázott. Mindig természetes biológiai folyamatokra, előre nem látható, szerencsétlen egybeesésekre vezethetők vissza az okok, nem az adott orvosok tetteire vagy mulasztásaira. Geréb Ágnes nem kapott ilyen szakvéleményt. Minden hivatalos orvos szakértő elítélte, hozzátéve, hogy – a mi körülményeink között persze – elítéli magát az otthon szülést is. A bíró ennek alapján ítélt.

Geréb maga hagyta ott azt a világot, ahol az ingyenes egészségügy az automatikusan elvárt/adott több tíz-, esetenként százezer forintos korrupciót jelenti egy olyan ellátásért, amely az esetek döntő többségében nem is igényelné a hálapénzelt orvos beavatkozását. Csaknem 3500 kisbabát segített világra azt demonstrálva, hogy alárendeltségi viszonyok, 4-5 fős kórtermek, mesterséges szülésbeindítás nélkül is lehet szülni.

Ha maradt volna kórházi orvos, ügye nem is került volna Cserni bíró elé. Geréb Ágnes pere jogilag két szakmailag vitatott esetről szól. Erkölcsileg erről a kettősségről. A héten kijött az otthon szülést szabályozó rendelet. Aki kiharcolta, fogházba megy.