Hogy jobban megértsük az elképzelhető eredményeket, képzeljenek el egy országot, ahol megtagadják az információhoz való hozzáférést. Képzeljenek el egy országot, ahol a könyveket cenzúrázzák, ahol oldalak vannak kitépve a külföldi magazinokból. Ahol a nők és az orvosok közötti beszélgetést cenzúrázzák. Ahol a gyógyszertárakban razziáznak, s gyógyszereket koboznak el. Ez az egész totalitárius rémálomnak tűnhet, Ceaucescu Romániájából – de nem az. Mindez az Ír Köztársaságban történt, az Európai Unió egyik tagállamában. Írországban az abortusz illegális. Néhányan azt szeretnék, hogy Magyarországon is az legyen. És ennek elérése érdekében feláldoznák a szabad és demokratikus társadalom egyik alapelemét.

Az abortusz elleni támadást persze nem így tálalják. Tulajdonképpen az alkotmányszöveg modernizálására irányuló mozgalom álarcában zajlik, mely új szöveg magában foglalna egy olyan rendelkezést, amely a fogamzás pillanatától számított magzati élet védelméről szól. Egy ilyen rendelkezés elfogadása valójában megszüntetheti az abortuszhoz való hozzáférést, annak ellenére, hogy a magyarok többsége támogatja az ahhoz való jogot.

Hogyan történhet meg ez, annak ellenére, hogy több vezető politikus nyilatkozott úgy, hogy nem kívánják a művi terhességmegszakításra vonatkozó szabályokat szigorítani? Úgy, hogy hamarosan születhet egy olyan alkotmánybírósági beadvány, amely az újonnan elfogadott alkotmányszövegre hivatkozva támadja a hatályos szabályokat. Ennek nyomán az Alkotmánybíróság vélhetően megállapíthatja az érintett rendelkezések alkotmányellenességét, akár meg is semmisítheti azokat. Így a parlamentnek új, a jelenleginél szigorúbb módon kell majd szabályozni az abortuszhoz való hozzáférést.

Annak ellenére, hogy ismétlem, a magyarok többsége támogatja az abortusz jogát. Ez nem jelenti azt, hogy bármely nő vagy pár vágyna az abortuszra, de olykor, az élet hozta nehéz körülmények között az abortusz szükséges lehet. Amikor ez történik, alapvető fontosságú és bizonyos esetekben életmentő, hogy az abortusz biztonságos és legális választás lehessen. E –mindenhol elfogadott – tény ellenére Magyarországon létezik olyan kezdeményezés, amely az abortuszhoz való hozzáférés súlyos korlátozásához vagy akár tilalmához is vezethet. Mit jelentene ez? Megkérdezhetjük erről a lengyel nőket, akiknek külföldre kell utazniuk, hogy terhességmegszakítást végeztessenek. Azoknak a nőknek, akiknek szükségük van az abortuszhoz való hozzáférésre, és nincsenek meg az anyagi forrásaik, hogy megkerüljék a jogi korlátozásokat, ez megrendítő és romboló hatással lehet az életükre. Tudom, mert egy olyan országban nőttem fel, ahol az abortusz illegális volt, majd azt is meg akarták akadályozni, hogy a nők külföldre menjenek abortuszra.

1983-ban Írországban, ahol az abortusz már illegális volt, elfogadtak egy alkotmánymódosítási javaslatot, tovább korlátozva az abortuszhoz való hozzáférést. A módosítás szerint „az állam elismeri a meg nem született élethez való jogát, és –az anya élethez való jogának egyenlő figyelembevételével – jogszabályaiban garantálja e jog tiszteletét, és amennyire ez megvalósítható, garantálja e jog védelmét és érvényesítését”. Ez egy pozitív, előremutató lépésnek tűnhetett, az élet védelme önmagában jól hangzik, de a valóságban trójai faló volt, amely arra szolgált, hogy a nőket végképp megfosszák a jogaiktól.

Amikor a jogszabályok nincsenek tekintettel a szükségletekre és a realitásra, akkor veszélyt jelenthetnek az emberek életére. Az ír példa jól mutatja, hogy ez miként is működik. 1992-ben, csaknem tíz évvel azután, hogy az írek elfogadták az alkotmánymódosítást, a bíróság elé került egy 14 éves lány ügye, akit az egyik szomszédja megerőszakolt és teherbe ejtett. Tartani lehetett attól, hogy a lány emiatt öngyilkosságot követ el. A lány szerette volna a terhességet megszakítani, de az ír fellebbviteli bíróság úgy döntött, hogy az öngyilkosság veszélye nem elegendő ok az abortusz engedélyezésére. A döntést ugyan a Legfelsőbb Bíróság megváltoztatta, de ez csak a közelgő csatákat jelezte előre. Még ugyanabban az évben, majd 2002-ben ismét abortuszellenzők tettek újabb kísérletet arra, hogy az öngyilkosság veszélye ne számítson azon tényezők közé, amelyek miatt nők külföldre mehetnek abortusz elvégzése céljából. A két elbukott kísérlet között egy újabb nagy port kavart ügyben egy fiatal nőnek kellett ugyanezt a jogi utat végigjárnia, mert szerette volna a terhességét megszakíttatni.

Mindkét nő fiatal volt. Ugyanis a fiatalok – és a szegények – vannak a leginkább kitéve a szenvedésnek akkor, ha az abortusz illegális. Tényleg letartóztatott nőket akarunk látni Magyarországon, csak azért, mert külföldre akartak utazni, hogy a terhességüket megszakítsák? Tényleg azt akarjuk, hogy nőknek a bíróság előtt kelljen könyörögni valamiért, aminek pedig legálisnak és szabadon elérhetőnek kellene lennie? Magyarország Írországot akarná utánozni, ahol a nők másodrangú állampolgárok, akiknek titokban kell külföldre menniük azért, hogy terhességüket szükség esetén megszakíthassák, és gyakran anélkül, hogy elmondhatnák a családjuknak és a barátaiknak, hova mennek, és miért?

Arra is emlékezzünk, hogy bár az abortuszt illegálisnak nyilváníthatjuk, megszüntetni mégsem tudjuk. A nőknek mindenhol szükségük lehet abortuszra – legyen az legális vagy illegális –, és a hozzáférést korlátozó politikák komoly veszélynek teszik ki a nők életét, illetve a családjaik és közösségeik jólétét.

Nagyon gyakran a katolikus egyház vezetői állnak e csaták frontvonalában. Mivel híveiket nem tudták meggyőzni arról, hogy kövessék a biológiai reprodukció kérdésköréhez tartozó parancsaikat, most a jogalkotókat próbálják meggyőzni arról, hogy az ő vágyaiknak megfelelően szigorítsák a jogszabályokat. Azonban nincs okuk így tenni. A katolikus hívők már régen eldöntötték, hogy az egyház tanítása a lelkiismereti szabadságról azt jelenti, hogy mindenki a saját meggyőződését követheti – és hogy tiszteletben kell tartania mások jogát ugyanerre. Ez magában foglalja az abortuszhoz való jogot is, amivel kapcsolatban világos, hogy a katolikusok szerint a nőknek biztosítani kell a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférést, amikor arra szükség van, és amikor az – orvosi konzultációt követően – biztonságosan elvégezhető.

Ahogy minden európai társadalom, a magyaroké is sokféle és gazdag kultúrával rendelkezik. Ezt abból az időből tudom, amikor az 1990-es években magyar civil szervezetekkel dolgoztam a családtervezési szolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztésén. Egyszerűen hiba úgy dönteni, hogy néhány püspöknek a szexuális erkölcsről kialakított elképzelése elsőbbséget élvezzen, figyelmen kívül hagyva polgárok millióinak hitét, akik talán katolikusok, és nem értenek egyet a Vatikánnal, talán más hitűek vagy nem hívők. Ők is tiszteletet érdemelnek.

Az erkölcs szabályozása – vagyis az, amit a politikusok erkölcsként határoznak meg – túlmegy a jó közpolitikán. Világosan rámutattak már többen, hogy Magyarországnak most sok fontos feladata van, és arra is, hogy az állampolgárok jogainak megkurtítása nem tartozhat ezek közé. A magyar nők számára hosszú évtizedek óta biztosított a biztonságos és legális abortuszhoz való jog. Ez jól szolgálta az érdekeiket és a magyar társadalom érdekeit is, s ettől nem szabad őket megfosztani holmi politikai hóbort miatt.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a magyarok hosszú és büszke hagyománnyal rendelkeznek az egyenlőség hirdetése és a totális rendszerek elleni küzdelem területén. Magyarország az egyik legrégebbi ország Európában. Itt született meg az első alkotmány jellegű törvény a kontinentális Európában. Megkérdőjelezhetetlen azok bátorsága, akik az 1848-as és az 1956-os forradalmakban harcoltak. Ma Magyarországnak egy más típusú elnyomással kell szembenéznie. A szabadságért való küzdelemnek ezért más formát kell választania. Lopakodó veszéllyel nézünk szembe, amely totális hatalom alkalmazása nélkül is képes jogokat megszüntetni. Ez a veszély csendben érkezik, politikai ürüggyel. De a veszélye ettől még nem kisebb. Egy társadalom szabadságának eróziója mindenkit érint, és teljes körű, azonnali fellépést kíván mindannyiunktól.

A szerző a Catholics for Choice elnöke

(A Catholics for Choice több mint 35 éve dolgozik a hitről, a nők egészségéről, a biológiai reprodukcióval kapcsolatos jogokról és az igazságról szóló nemzeti és nemzetközi vita frontvonalában.)