Az egészséges, helyesen és jól táplált zöldek általában képesek a gomba- és baktériumos betegségeket távol tartani, de nem kell nagy tudomány, hogy segítsünkmegbetegedett növényeinknek. Az otthoni növénygyógyítás első lépése a baj felismerése. A gombák vagy baktériumok okozta betegségek kórképeit nem olyan egyszerű felismerni, mint a látható jelenlétükkel is rémisztő rovarok okozta bajt. Egy általános szakkönyv jól jön a diagnózishoz.

A gombák és baktériumok ellen védekezni nem bonyolult feladat, ugyanis az öntözés ritkításával, a cserép arrébb helyezésével – amikor más megvilágításba és huzatvonalba kerülnek a növények – a legtöbbjük terjedése egyszerűen visszaszorítható, ami elég lehet a gyógyulásukhoz.

Nem árt felismerni a gondozási hibák okozta jeleket. A régen át nem ültetett növény általános gyengeségét okozhatja például a cserép teljes átgyökeresedése, amikor a növény visszafogja a növekedését, de nem pusztul el.

Ha a tünetek nem múlnak, akkor vegyszerhez kell folyamodni, a gombák és baktérium többsége pusztítható réz-, vagy kéntartalmú, esetleg különleges, csak egy-egy betegség ellen hatásos szerrel. A vírusok által terjesztett betegségek viszont gyógyíthatatlanok! Ezért a vírusos növényektől jobb minél előbb megszabadulni. Jó tudni: a növényi betegségek a meleg vérű élőlényekre teljesen veszélytelenek.

A rovarokkal már nem ilyen egyszerű a helyzet. Ha a szívogatók egyszer a lakásba kerültek, a számukra kellemes melegben robbanásszerűen elterjednek. Ezért is fontos, hogy már az első észlelés után hamar és helyesen cselekedjünk. A rovaroknál az egyedek felismerhetők, még akkor is, ha nem mozognak. A jelenlétükre figyelmeztető első intő jel a ragacs. Ha a növény cserepének szélén, tálkáján, netán a lombja „árnyékában” ragadós anyagot találnak akkor elő a nagyítóval, s ha kell, a zseblámpával is. Kezdődhet a nyomozás. Érdemes a levelek fonákját, a törzs, az ágak, a hajtások rejtett részeit alaposan szemügyre venni. A ragacsgyártó minden bizonnyal valamilyen tetű lesz.

Többféle növényeket dézsmáló tetű létezik. A parányi levéltetvek általában zöld színűek, de vannak sárga, barnás, vörös, sőt fekete fajok is. Ha csak kevés tetű van a lakásban, akkor elegendő védelem az összeszedésük és a növény szappanos oldattal történő permetezése, de jó a piretrint vagy annak származékát tartalmazó szolid szer is.

Találó a pajzstetű elnevezése. Ez a szobanövények legveszélyesebb kártevője. A leleményes állatka a legfeljebb 2 milliméteres pajzs alá bújik. A kemény, fényes, viaszszerű levelű növényeket kedveli. Ha kevesen vannak, akkor finoman le lehet vakargatni a növényről, s jöhet a szappanos permetezés. Ha viszont sokan kapaszkodnak a leveleken, akkor csak a vegyszer hatásos ellenük.

A gyapjastetű rafináltabb: a szárak elágazásaira vagy a levelekre ragadt apró szöszök, „vattacsomók” alatt lapul. A pajzstetűhöz hasonlóan kell ellene védekezni, de ha a fertőzést követő 2-3 hónapon belül nem tűnik el, akkor a többi növény érdekében jobb, ha a megtámadott növény távozik a lakásból.

A Papp László Sportarénában a péntektől vasárnapig nyitva tartó Orchidea Show és Gardenexpo páros kiállításon nemcsak az európai, de a távol-keleti gyűjtemények ritkaságait is láthatják, miközben szakértő kertészektől növénytartási és -védelmi tanácsokat is kaphatnak.

Már az első „vattacsomók” ellen védekezni kell A szerző felvétele