Az Európai Unió tagországainak alkotmányi preambuluma tartalmilag szinte azonos, hangsúlyozva a népszuverenitás elvét, a demokrácia, a társadalmi igazságosság, az egyenlőség, a demokratikus és szociális jogállam jelentőségét, az alapvető emberi jogok biztosítását, a nemzetközi együttműködés és a béke védelmének fontosságát. Az alkotmány megalkotása során a preambulumban foglaltak általában nem álltak előtérben, különösebb vitát nem váltottak ki.

Magyarországon viszont a kormányzati reprezentánsok – politikai céljaiknak megfelelően – elsősorban a preambulum jelentőségét hangoztatják, elsősorban a keresztény hagyományokat és a Szent Korona történelmi szerepét emelve ki. Ami a keresztény gyökereket illeti: azokat az unió tagjai közül mindössze két katolikus ország, Írország és Lengyelország alkotmányának preambuluma tartalmazza, továbbá Görögország és Németország alkotmánya preambulumának bevezető mondata hivatkozik Istenre. Rétvári Bence államtitkár a Népszabadság február 24-i számában megjelent cikkében ezeket az országokat említi meg, megállapítva, hogy ezekben „hazai szemmel meglepő tartalmak fordulnak elő”, de elhallgatja, hogy az unió többi országának alkotmányában ilyen utalások nem szerepelnek.

Történelmi vonatkozásokat többnyire olyan országok alkotmánya tartalmaz, amelyek sokáig nem rendelkeztek önálló államisággal, ezért megemlékeznek történelmi örökségükről és a függetlenségért folytatott küzdelmekről. Hazánkban a történelmi hagyományokra való utalás szükségessége az 1994–1998 között folyó alkotmányozás során is felmerült, így a Szent Korona szerepének megemlítése is. Ezt tartalmazta – Balsai István és Boross Péter módosító javaslatát is figyelembe véve – az alkotmány szabályozási elveiről szóló 1996-os országgyűlési határozat, majd az alkotmány első szövegtervezete.

Eszerint „Magyarország történelmi hagyományainak – amelyeket a magyar Szent Korona is jelképez –, az alkotmányosság egyetemes értékeinek tiszteletben tartásával, a magyar állam ezeréves folytonosságának megerősítéseként a magyar nép ünnepélyesen kinyilvánítja azt az akaratát, hogy – a szabadság, egyenlőség és testvériség szellemében – megvalósítja a demokráciát és a jogállamot, biztosítja és védelmezi az emberi és állampolgári jogokat, és úgy kívánja érvényre juttatni a népszuverenitást, hogy az összhangban álljon a nemzetek közötti egyenjogúság és békés együttműködés alapelvével.” A második változatban az 1948–49-es forradalom és szabadságharc, az 1956-os forradalom, valamint a demokratikus állam és függetlenség 1989–90-es megteremtése is szerepelt.

E tervezet a Szent Koronát történelmi szimbólumként említi, ami nem jelenti a Szent Korona-tannak a Szent Korona közjogi szerepére vonatkozó felfogásának átvételét. Ezt elsősorban a Független Kisgazdapárt tartotta szükségesnek, de a Ház nem fogadta el. (Horváth Barna jogtudós szerint „A magyar Szent Korona-tan lényege: a magyar jogfelfogás a királyi koronából sajátos vallási és jogi misztériummá szublimált elvont jogtestet csinált.” Vörös Imre pedig úgy fogalmaz egy tanulmányában, hogy „a Szent Korona-tannak (...) nincsen a mai alkotmányjog számára értelmezhető üzenete.”)

A mostani országgyűlés alkotmányelőkészítő eseti bizottságának az alkotmány szabályozási elveire vonatkozó javaslata szerint a preambulum „utaljon legfontosabb alapértékeinkre, a demokrácia, a jogállamiság és az alkotmányosság értékeire. Méltassa ezeréves történelmi múltunkat, a kereszténység szerepét történelmünkben, történeti alkotmányunk értékeit és szerepét. Ezzel kapcsolatban utaljon a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére. Utaljon továbbá a szabadság és a társadalmi szolidaritás eszméjére, és említse kiemelkedő szabadságmozgalmainkat is.”

A javaslatban – a Szent Korona-tan szellemét is tükrözve – szerepelt, hogy „Magyarország alkotmányos állami folytonosságát a Szent Korona fejezi ki.” Nemrég nyilvánossá vált az alkotmány tervezete, amelyben a preambulum elnevezés Nemzeti Hitvallás/Nemzeti Nyilatkozatra módosult. A kereszténységről az szerepel, hogy „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét”, a Szent Koronáról az, hogy „megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát”.

Szerintem e túlzottan terjedelmes, helyenként dagályos, szelektív történelemszemléletű szöveg helyett lényegesen rövidebb preambulum lenne célszerű, fő vonásaiban hasonló az Európai Unió országainak alkotmányához, és tartalmazná az említett 1996. és 1998. évi szövegtervezet főbb megállapításait is, kiemelve az emberi jogok biztosításának fontosságát, valamint a nemzetközi vonatkozásokat, az euró pai integráció követelményeit .

A szerző történész