Tizenkét fel nem tett kérdés
A kérdések egy része nem is vehető komolyan: ennek iskolapéldái a kiskorú gyerekek után járó szavazati jog s az olyan fogalmak alkotmányos védelme, mint család, rend, otthon, munka, egészség (a szabadság persze nincs közöttük), ami a Fidesz kormányprogramjában szereplő jelszavak alkotmányba iktatását jelentené. Csak komolytalan propagandamanőverként értelmezhető az is, hogy miközben a kidolgozott alkotmánykoncepció kis terjedelmű alkotmányszöveget helyez kilátásba, amelyből a fontos garanciális rendelkezések majdan megalkotandó „sarkalatos” törvényekbe kerülnek át, olyan dolgok alkotmányba iktatását vetik fel a kérdéssorban, mint az állam eladósodásának mértéke, a közbeszerzésben való részvétel átlátható tulajdoni szerkezethez kötése, a „tényleges életfogytiglani szabadságvesztés” lehetővé tétele vagy a vizsgálóbizottsági megjelenés elmulasztásának büntetőjogi szankcionálása. Ez is jelzi, hogy cinikus propagandamanőverrel állunk szemben, amellyel elterelik a figyelmet a legfontosabb, már eldöntött változásokról.
Az a gyakran ismételt mondat, hogy Magyarországon ma nincs alkotmányozási kényszer, azt jelenti, hogy két évtizede jól működő demokratikus alkotmányunk van. Ilyen helyzetben az igényel magyarázatot, hogy milyen megfontolásból kezdeményez valaki új alkotmányozást, az egyes felmerülő kérdésekben pedig az, hogy miért akar valaki a hatályos alkotmánytól eltérni. (Nem véletlenül volt az 1995–97-es alkotmányozási kísérletnél is mindenki által elfogadott szabály, hogy a hat közül öt frakció egyetértése kell ahhoz, hogy az új alkotmánykoncepció egy-egy ügyben eltérjen a hatályos szabályozástól.) Ha tehát valaki kérdéseket tesz fel az alkotmányozással kapcsolatban, akkor az a tisztességes, ha rákérdez minden olyan fontos pontra, ahol az előkészítő bizottság az Országgyűlés által március 7-én meg is szavazott koncepcióban a hatályos állapottól való eltérést javasolt. A tizenkét kérdés között csak két ilyen van, de azok sem teszik világossá az eltérést.
Az első kérdés így szól: „Vannak, akik szerint az új magyar alkotmánynak csak az állampolgárok jogait kellene deklarálnia, kötelezettségeket nem. Mások szerint a jogok biztosítása mellett a legfontosabb, a közösség iránti felelősségünket kifejező állampolgári kötelezettségeknek (munka, tanulás, honvédelem, környezetünk védelme) is helyt kell adni a dokumentumban. Ön mit gondol?” Az alkotmánykoncepció azonban továbbmegy, amikor 8. pontjában azt mondja: „Az alapvető jogok kötelezettségekkel és felelősséggel járnak.” Ez elvi eltérés hatályos alkotmányunktól és annak két évtizedes alkotmánybírósági értelmezésétől, miszerint az emberi jogok valamennyiünk veleszületett jogai, melyeket az állam nem ad, hanem elismer, és ezért nem is kötheti őket kötelességekhez. Azt jelentené a koncepció idézett mondata, hogy aki nem teljesíti kötelezettségeit, azt nem illetik meg a jogok? Vannak alkotmányos kötelezettségek, melyek teljesítése mindenkitől számon kérhető, de ezeknek nincs közük a jogok érvényesítéséhez.
A nyolcadik kérdés így szól: „Vannak, akik azt javasolják, hogy Magyarország új alkotmánya fejezze ki a határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét, mások szerint erre nincs szükség. Ön mit gondol?” Itt is olyan pontra kérdeznek rá, ahol a koncepció eltér a hatályos alkotmánytól, de itt sem beszélnek világosan. Hatályos alkotmányunk a magyar államot a Magyarország lakossága által alkotott politikai közösség képviselőjeként fogja fel, ekként értelmezi a népszuverenitást, ennek megfelelően kötötték korábban magyarországi letelepedéshez a honosítást, és köti az alkotmány magyarországi lakóhelyhez a választójogot. A koncepció a nép helyébe a nemzetet helyezi mint az államiság hordozóját, s a mai magyar szóhasználat a nemzet szót a magyar etnikum megjelöléseként használja. Ez a koncepció lehetőséget ad mind az állampolgárságnak, mind a választójognak az egész magyar etnikumra való kiterjesztésére, ami közjogi kötelékként juttatja érvényre a Fidesz szóhasználatában központi szerepet játszó „nemzeti összetartozást”.
E megjegyzések figyelembevételével e két kérdést is felvettem az alábbi tizenkettő közé, melyek a hatályos alkotmány és az Országgyűlés fideszes többsége által megszavazott koncepció legfontosabb eltéréseit tartalmazzák (korántsem valamennyit). Ha Szájerék komolyan kíváncsiak lennének az emberek véleményére az alkotmány megváltoztatásáról, nagyjából ezt a tizenkét kérdést kellett volna feltenniük.
1. Egyesek szerint az alkotmánynak a magyar államot minden kárpát-medencei magyar államaként kell meghatároznia, minden, magát magyar nemzetiségűnek valló, magyarul tudó személynek biztosítania kell a magyar állampolgárságot és a választójogot a magyarországi választásokon. Mások szerint a Magyar Köztársaság az életvitelszerűen a magyar határok között élők állama, honosítani azt lehet, aki letelepedikMagyarországon, és választójoga is csak annak lehet, aki életvitelszerűen itt él. Ön mit gondol?
2. Egyesek szerint az alkotmány úgy határozza meg az állami zászlót, hogy abban szerepel a koronás címer, míg mások szerint maradjon az 1848 óta hagyományos piros-fehér-zöld trikolór, címer nélkül. Ön mit gondol?
3. Egyesek szerint az alkotmány mondja ki, hogy az alapvető jogok köztelezettségekkel és felelősséggel járnak. Mások szerint azok mindenkit veleszületett jogként illetnek meg. Ön mit gondol?
4. Egyesek szerint az alapvető jogok az erkölcsök védelmére vagy a közbiztonságra hivatkozva is korlátozhatók, mások szerint ilyen tágan megfogalmazott szempontok alapján nem korlátozhatók az alapvető jogok. Ön mit gondol?
5. Egyesek szerint az a helyes, ha az alkotmány az államot a férfi és nő házasságán alapuló család védelmére kötelezi, mások szerint általában a család védelméről helyes beszélni. (Ami kiterjed csonka családokra és élettársi kapcsolatokra is.) Ön mit gondol?
6. Egyesek szerint az alkotmánynak a fogantatástól kezdve kell biztosítania az emberi élet sérthetetlenségként értelmezett védelmét (vagyis abortuszra nincs lehetőség). Mások szerint az emberi élet sérthetetlensége a születéstől mondható ki, miközben az államnak kötelezettsége a magzati élet védelme is, de ez nem olyan abszolút, mint a megszületett emberé. (Tehát van korlátozott lehetőség az abortuszra.) Ön mit gondol?
7. Egyesek szerint az új alkotmányban nem kell kimondani, hogy az egyházak az államtól szétválasztva működnek, hanem elegendő, ha az alkotmány az egyházak önálló működéséről beszél. Mások szerint viszont meg kell tartani az alkotmányban állam és egyház elválasztását, hogy fennmaradjon az állam semlegessége, ne kerülhessen egyházi befolyás alá, s például mindenki járathassa a gyerekét világnézetileg semleges iskolába. Ön mit gondol?
8. Egyesek szerint az új alkotmány adjon jogot a köztársasági elnöknek az Országygyűlés feloszlatására, ha – megítélése szerint – „az súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányossági politikai válság feloldását szolgálja”. Mások szerint a köztársasági elnöknek a jövőben sem legyen ilyen, tágan meghatározott jogosítványa. Ön mit gondol?
9. Egyesek szerint az új alkotmány ne kösse össze a bizalmatlansági indítványt új miniszterelnök megjelölésével. Mások szerint maradjon meg ez a szabály, hogy továbbra is stabil maradjon a kormányzás. Ön mit gondol?
10. Egyesek szerint a jövőben csak azok fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz, akiket az adott törvény érdekeikben sért, mások szerint továbbra is fordulhasson az Alkotmánybírósághoz bárki, mert ez az alkotmányvédelem jól bevált garanciája. Ön mit gondol?
11. Egyesek szerint az alkotmány ne mondja ki, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes törvényt megsemmisítheti. Mások szerint az alkotmánynak ki kell mondania ezt a lehetőséget, hogy ne szüntethessék meg későbbi törvénnyel. Ön mit gondol?
12. Egyesek szerint az alkotmánynak kell kimondania, hogy az alkotmány egészéről vagy annak módosításáról ne lehessen népszavazást tartani. (Ez azt is kizárja, hogy az új alkotmányról népszavazást tartsanak.)
Mások szerint ez alkotmánybírósági értelmezés, amely csak az alkotmány módosítására vonatkozik, és nem kell bekerülnie az alkotmányba. (Legyen tehát alkotmányos lehetőség az új alkotmány egészének népszavazási megerősítésére vagy elutasítására.) Ön mit gondol?
Készült olyan közvélemény-kutatás, amely valamilyen formában feltette az első és a tizenkettedik kérdést, s kiderült, hogy többen támogatják a hatályos alkotmányos szabályozást, mint azt, ami a koncepcióban szerepel. Nem tudjuk, hogy a tizenkét kérdés közül melyikben lenne többsége a kormánytöbbség által elfogadott dokumentumnak, s melyikben a hatályos alkotmánynak. (Magam mind a tizenkét kérdésben a hatályos alkotmányban szereplő változatot helyeslem.) Aligha véletlen, hogy ezekről a kérdésekről a Fidesz „nem nyit vitát”, nem akarja, hogy a közvélemény számára világossá váljék, mit is készül megváltoztatni az alkotmányban.
A szerző közgazdász
