Úgy képzelem, hogy a törvényalkotás célja a társadalmi igazságosság szolgálata. E tekintetében laikusként még igazságosnak is ítélhetném a Balsai István által beterjesztett semmisségi törvényt. Mégis motoszkál az emberben az a gondolat: egy jogállamban lehet-e ilyen törvényt megszavazni? Az 1956 utáni perek semmissé tétele rendben van, hiszen azokat a politika vezérelte egy diktatúrában. Most nem beszélhetünk diktatúráról – egyelőre. Balsai koncepciója viszont politikai beavatkozást feltételez. Az igazságszolgáltatás 1990 óta független, és aki ezt kétségbe vonja –akár egyes ítéletek esetében is –, az ezt a függetlenséget vitatja el. Ha pedig minden kétségbe vonható ítéletet ily módon kívánnánk kiiktatni, akkor bizony sok-sok ilyesféle törvényjavaslatot kellene kezdeményezni akár gazdasági, akár köztörvényes ügyekben is.

Balsai úr szerint azokat az ítéleteket kell megsemmisíteni, amelyek a 2006. őszi zavargások kapcsán csak rendőrségi tanúvallomások alapján születtek. Ezzel nemcsak a rendőrség hitelét vonja kétségbe, hanem az ügyészségét és a bíróságét is. Tudom, a Jobbik uniós képviselő asszonya nagy harcosa ennek a Balsai úr által is képviselt álláspontnak, de kizártnak tartom, hogy a rendőri tanúvallomásokon, jelentéseken alapuló összes ítélet téves volt. A semmisségi törvény mindenesetre csak káros hatással lehet az egész igazságszolgáltatási rendszerre nézve. Nem más ez, mint gesztus a szélsőjobb felé, melyért viszonzást remélnek. A Fidesz alkotmányozásra készül, és a záporeső sem moshatná le róluk, hogy a maguk képére formált, őket kiszolgáló alkotmányt szavaznak majd meg, ha az ellenzék egyik pártja sem támogatja őket. Sokkal megnyugtatóbb lenne mindenki számára, ha ezeket a „semmisnek” ítélt ügyeket pártatlan, külföldi szakértőkből álló grémium ítélné meg. Ha már az igazság kiderítése a cél. Nálunk ugyanis két – egymással szögesen ellentétes – szubjektív igazság létezik, s ezen nem segít, ha szubjektív indíttatású törvényeket fogad el a T. Ház.

Tősér István Miskolc