Mennyit ér a magyar film?
„…nagyon kíváncsiak lennénk, hogy a tavalyi filmszemlén a legjobb zsánerfilmnek tartott, Vágvölgyi B. András rendezte Kolorádó Kid vajon hogyan teljesített a mozikban. Adatok híján azt is gondolhatjuk, hogy egészen gyengén” – írja Csákvári Géza és Varsányi Gyula a Népszabadságban Mennyit ér a magyar film? c. cikkükben. Nos, nem „egészen gyengén”, de szebb pályát is futhatott volna ez a sokak által sokszor halálra ítélt film.
Hogy ez a hozzáférhető statisztikákból miért nem derül ki, arra nem én vagyok az illetékes válaszolni, a forgalmazást a delegált producer cége, a Cameofilm végezte, a statisztikai törvény által is előírt lejelentési kötelezettség is őket terheli. A hozzám eljutott adatok szerint a film a mozikban 11 035-ös nézőszámot teljesített, amivel személy szerint persze nem vagyok boldog. Én valóban azt gondoltam, hogy még a szűkös hazai viszonyok mellett is van ebben a filmben harmincezer mozinéző – a film elindulásakor, 2006-ban még ötven és százezer közé vártuk, a helyzet azóta sokat romlott. Az első hétvégén két és fél ezer, a második hétvégén jócskán duplázva több mint ötezer nézőt hozott a film, noha a multiplexek csak kora délutáni időpontra fogadták be.
A tendencia emelkedő volt. Október 23-án díszelőadást tartottunk a Vígszínházban, a film végén a szereplők közül Kiss Tibi, Palya Bea és Bárdos Deák Ági koncerteztek, elfogult vagyok az ítélkezéshez, de mások szerint is nagyon sikeres este volt. Komoly marketing-költségvetése nem volt a filmnek, 110 fővárosi citylight, valamennyi sajtóhirdetés, kevéske rádió- és közszolgálati tévéspot, valamint mozitrailer állt rendelkezésre. Ekkor, október végén megjelent viszont a novemberre érvényes tévéműsor, és abban az, hogy a Magyar Televízió november 4-én adásba szerkesztette a Kolorádó Kidet. Ez a helyzet delegált produceri hiba – rossz szerződést kötött, és erről későn tájékoztatott –, valamint a koproducer Magyar Televízió súlyosan inkollegiális műsor-politikai magatartása hozta létre.
A film nehezen valósult meg, 2008-ra készen kellett volna lennie. Több szerződésmódosítás történt, az utolsó szerint az MTV 2010. december 1-jéig sugározhatta a filmet. Mivel az MTV nem volt hajlandó későbbre tenni a sugárzást, az október végi–november 1-jei hosszú hétvégén a mozik már csökkentették, majd egy héttel később végleg levették a filmet műsorukról, amely tehát két hét valódi esélyt kapott a moziban. (Én ugyan 130 000 tévénézőt tudok Csákvári–Varsányi adatemlítéséhez képest: „…116 ezer nézőjével beleilleszkedik a tévécsatorna átlag 100-200 ezres filmközönségébe”.)
Mindenesetre a közszolgálati televízió magatartásának tudatában korábban kellett volna forgalmazni a filmet. Ez sajnos nem így történt. Hogy ki miért nem szereti ezt a dolgozatot nem kezdem el most szétszálazni, de annak belátásához nem kell túl nagy empátia, hogy ez a film ellenszélben készült és forgalmazódott. Az ügynöktéma, az „’56 másként” alapállása persze sért érzékenységeket, akárcsak a választott módszer, a műfajiság, a film noir manírjainak használata – utóbbi okán egyébként jogos lehetett a Népszabadság szerzőpárosa által némi iróniával emlegetett zsánerfilmdíj az utolsó szemlén; amit én egyébként akkor is, ma is „ezüstéremnek” tartottam és tartok.
A bukaresti magyar filmhét nyitófilmje rendezőjeként jártam novemberben a román fővárosban, ahol többek között a cannes-i nagydíjas 4 hónap, 3 hét, 2 nap c. film rendezőjével, Cristian Mungiuval találkoztam. Őt kérdeztem, mennyi egy román film átlagos nézőszáma a mozikban Romániában. „Tízezer” – mondta ő, ami a hazánknál bő kétszer nagyobb Romániában még súlyosabb adat. Különösen úgy meglepő ez, hogy a román film mostanában nemzetközi diadalútját járja, magára valamit is adó nemzetközi filmfesztivál az elmúlt években nem hirdethetett programot román film nélkül.
A prágai közép-európai fesztiválon a híres helyi filmiskola, a FAMU egy professzora hasonló kérdésemre azt mondta, hogy „egy cseh filmre átlagosan 200-300 ezren vesznek jegyet Csehországban. A cseh közönség kíváncsi a cseh színészekre”. Annak azért örülhetek, hogy a 2011-es filmkritikusi értékelésben az előző év filmjei közül a legjobb férfi főszereplő díját (Nagy Zsolt) és a legjobb női epizódszereplő díját (Sárosdi Lilla) a Kolorádó Kid színészei kapták. Ha csehek lennének, meg is nézték volna őket a moziban úgy negyedmillióan.