Ugyanis ebben a törvényben a kormány fellép a dobhártyát romboló reklámhang ellen. Korábbi írásomban már szóltam arról, hogy Szlovákiában a törvény tiltja az erős reklámhangot, amit jó lenne hazánkban is megvalósítani.

A reklám jelentősen felerősíti azt a folyamatot, amit Hamvas Béla materiális orientációnak nevez, mert a szerzés ösztöne az élet kellékeire csak a tárgyi javakra irányul, az emberek többsége arra fordítja minden energiáját, hogy egyre több jószághoz jusson. Hazánkban is egyre jobban tapasztaljuk, hogy a reklám hatására is az anyagi javak fogyasztása az egyén számára, az anyagi javak túlzott élvezete megteremti az elégedettségi tudatot. James amerikai író megfogalmazza, hogy „az a nagyszerű az amerikai fogyasztóban, hogy torkig zabálja magát anélkül, hogy éhségérzet vagy csömörérzet környékezné”. Brautigen amerikai író a Tékozlók című könyvében kifejti, hogy a reklám az embereket akkor is fogyasztásra kényszeríti, amikor nem akarnak fogyasztani, nem létező szükségleteiket is felkelti, ezért pazarlásra ösztönöz. Az egyetemeken és a középiskolákban a versenyszabályozásról és reklámról tartott előadásaim során sokszor idéztem az előbbi gondolatot, és a diákok többsége elismerte, hogy őket is „behúzza a csőbe” a reklám.

Ha a reklám hangja jó néhány decibellel kisebb lenne, talán csökkenne a pazarlások mennyisége és a materiális orientációt többször felváltaná a szellemi orientáció. Talán egyszer elérjük azt, hogy a lakosság azonosul Balzacnak a Szamárbőr című könyvében megfogalmazott gondolatával, amely szerint az akarás fölperzsel, a bírás tönkretesz, a tudás, a szellemi értékek pedig teljesebbé teszik életünket.

Dr. Takács Imre Hajdúszoboszló