Döbbenten, mert nemcsak kivételes tudományos teljesítményüket, fiatalokat megszégyenítő intenzitással folytatott munkájukat ismerjük, hanem becsületességüket is. Önhittség, ármánykodás, önzés mindig idegen volt tőlük: szerénység, egyenesség és segítőkészség jellemezte őket. Lehetetlennek tartjuk, hogy tudományos projektek irányítóiként kutatásokra pályázatokon elnyert pénzösszegekkel bármilyen szabálytalanságot követtek volna el. A mondvacsinált ügy hangulatkeltő tálalása azoknak a megtévesztésére szolgál, akik tájékozatlanok a tudományos kutatómunka (konferenciák, könyvek stb.) költségeit illetően.

Szomorúan, mert jól emlékszünk Heller Ágnes nagyszerű előadásaira, nem mindennapi bátorságára, ahogyan az 1956-os forradalom utáni másfél évben pl. az általános erkölcsi követelményekről, erkölcs és politika viszonyáról beszélt, amiért 1958 őszén el is tiltották az egyetemi oktatástól. S emlékszünk rá, hogy 1968-ban egyike volt annak az öt filozófusnak, akik az éppen akkor rendezett korcsulai konferencián nyíltan, írásban tiltakoztak Csehszlovákia megszállása, a prágai tavasz eltiprása ellen. Vajda Mihály évfolyamunk legtehetségesebb hallgatója volt. Mindkettőjüknek volt bátorsága nemcsak fokozatosan leszámolni régebbi ideológiai neveltetésükkel, hanem ezt a változást kifejezésre is juttatni. Az akkori politikai hatalom ezért 1973-ban kiebrudalta őket állásukból, szakmai tevékenységüket teljesen ellehetetlenítette. Emigrációra kényszerültek, de visszatértek, mert Magyarországot érezték hazájuknak. Napjainkban ismét rágalmazzák őket, mert teljesítik a szókratészi szellemiség morális küldetését: megkérdőjelezni a mindenkori hatalom önmaga egyedüli üdvösségébe vetett hitét, rámutatni annak visszásságaira. Azt hittük, hogy 20 évvel a másként gondolkodástól (is) rettegő „létező szocializmus” bukása után már nem kísérthet többé annak rossz szelleme.

Dancs Katalin, Erdős Ferenc, Halmai Balázs, Licskó György, Mátrainé Takács Ágnes, Rathmann János, Sellyei Anna, Suba Imre