Nincs, de lesz?
Magánbeszélgetéseken sem megengedhető az a hangnem, amilyet a kormány részéről nyilatkozók használnak velük szemben. Alázzák őket, minden rosszért őket teszik a felelőssé, saját melléfogásaikért is őket hibáztatják. Például: „…a szocialisták manapság is azt követelik rajtunk, hogy legyenek megszorítások, szinte éhezik a megszorításokat” – mondta a miniszterelnök szóvivője. „A benzinárak azért magasak, mert a szocialista kormány megemelte a jövedéki adót” – indokolnak, és senki nem mondja azonnal, hogy vegyék észre, már ők vannak kormányon, ígéretük szerint vissza lehet csinálni. Az előzőekkel kapcsolatban az MSZP szóvivője konkrétan egy miniszterelnöki megnyilatkozásra, amely kéjes aberrációt emleget, azt válaszolta mosolyogva, hogy „csak gyerekes válaszom lenne”, a miniszterelnök „szegény, nem tud mit mondani”.
Kedves szocialista politikusok! Lehet, hogy egyszer sikeresen befejezik az építkezést (legalábbis amit önök ez alatt értenek), de most nem erre van szükség. Vegyék már észre, hogy a Fidesz nem döglött oroszlánnak, hanem döglött nyúlnak tartja önöket! Csak ürügyül szolgálnak antiszociális intézkedéseik megmagyarázásához. Véleményem szerint hiányzik a pártból egy (vagy több) Gyurcsány kaliberű politikus. Sokkal keményebben, határozottabban kellene kiállni, és minden olyan fórumot igénybe venni, ahová csak odaengedik önöket, hogy legalább remélni lehessen, hogy szeretnének kormányképes alternatíva lenni, képviselni a magyar baloldalt.
Visszatérve az első mondatra: a civilek már szerveződnek, demonstrálnak, csak idő kérdése, mikor alapítanak pártot a szervezők, még ha nem is úgy fogják magukat hívni.
Fehérvári István Székesfehérvár