A bizalom és hiánya

A befektetői megítélés továbbra is negatív, ezért a fő célnak a kiszámíthatóságnak és a bizalom erősítésének kell lennie a gazdaságpolitikában – hangsúlyozta Járai Zsigmond a Hungarian Business Leaders Fórum rendezvényén. Az előadó bizalmat romboló tényezőnek tartja a különadókat, a Költségvetési Tanács megszüntetését, az IMF-vel való konfliktusos kapcsolatot, valamint a médiatörvény elfogadását.

Csak remélem, hogy a kormány felfigyel az MNB felügyelőbizottság elnökének gondolataira, aki köztudottan jó viszonyt ápol a kabinettel. A kormány rögtönzésre épült, kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája bizalomvesztést eredményez. Pedig a bizalom a modern társadalom alapja, a beruházások egyik megalapozója. A szociológus Luhmann az 1980-as évek elején rámutatott a bizalom nemzetgazdaságot erősítő szerepére, hangsúlyozta, hogy „a bizalom kockázatos beruházás, mivel szükségképpen csak az elérhető információkon alapszik”. Amennyiben a befektetők a kormány döntéséről tökéletes információval rendelkeznének, akkor kisebb mértékben lenne szükség a bizalomra. A kabinettől származó információk azonban elégtelenek, ellentmondásosak és sokszor villámcsapásként jutnak el az érintettekhez.

Bizalomerősítő lépés lenne, ha a kabinet előzetesen tárgyalna azon szervezetekkel, amelyektől a költségvetési egyensúly érdekében áldozatvállalást vár, és csak az után alakítaná ki döntéseit, pontosan meghatározva az áldozatvállalás időtartamát. A bizalom nemcsak a kormány és a befektetők között elengedhetetlen, hanem a vállalkozók között is. Egy piaci tranzakció minden elemét ugyanis nem lehet szerződésekkel szabályozni, mert a legjobb szerződésekben is vannak olyan kiskapuk, amelyek visszaélésre adnak alkalmat. Ezért hazánkban a gazdasági folyamatok csak akkor kielégítőek, ha a bizalom nemcsak a kormány és a befektetők között, hanem a nemzetgazdaság egészében jelen van.

Az sem mellékes, hogy a bizalom jelentősen csökkenti a társadalmi költségeket is. A társadalomban a bizalom alapja az etikus magatartás, amikor cselekvéseinkkel, döntéseinkkel mások érdekeit is mérlegeljük. A tőkés társadalom fejlődése igazolja, hogy jól működő piacgazdaság értelmileg és morálisan összehangolt gazdasági szereplők nélkül nem alakulhat ki. Ezért az etikus magatartás nélkülözhetetlen része a gazdaság jó működésének. Amartya Sen professzor találóan jegyzi meg, hogy aki ma belép a közgazdaságtan területére, jobb, ha felhagy az etika minden reményével. Hasznos lenne, ha hazánkban ez a tendencia nem érvényesülne.

Dr. Takács Imre szakközgazda, Hajdúszoboszló

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.