Borús országjárás

Az elmúlt húsz évben hétszer bejártam Magyarország 3176 települését, folyamatosan kint élek az emberek közt.

A rendszerváltás óta eltelt két évtized alatt az ország és mi, benne lakó polgárok sok mindenen mentünk keresztül.

Vannak, akiknek sikerült feltörniük, de többen vannak, akik lecsúsztak. Kialakult mára egyfajta politikai és gazdasági káosz, össznépi létbizonytalanság, aggódás és félelem a jövőtől. Napjaink emberét eszi a mindennapi stressz, a küzdelem a megélhetésért. A társadalom jelentős része fáradt, egészségileg megromlott, elszegényedett, csalódott, pesszimista, közömbös és boldogtalan ember.

Magyarországon gyerekcipőben jár a vidékpolitika. Vidékfejlesztésnek nyomai sem láthatók például az Ormánság, Észak-Borsod, Göcsej és az Őrség kis falvaiban. Újabban ráadásul egyre több – korábban prosperáló – térségben üti fel fejét a teljes elszegényedés. Egyes települések arculatát, a benne lakók szociális és mentális helyzetét tekintve hazánkban időutazást lehet tenni, vissza lehet menni több évtizedet az időben! Elfeledett települések ezek, mert itt semmi sincs már: se óvoda, se iskola, se posta, se kultúrház, se bolt. Legfeljebb kocsmát találni, bár nyitva tartani már azt sem éri meg. A lakosság ezekben a kisközségekben elöregedett és elszegényedett, szociálisan, mentálisan és egészségileg leromlott, önfenntartásra sem jut, nemhogy környezetük, lakhelyük rendbetételére.

A nagymértékű munkanélküliség, az elszegényedés egyenes következménye a tömeges eladósodás, ami kilátástalanságot, bizonytalanságot és kétségbeesést kelt. Településeink nagy többségében az egyedüli foglalkoztató az önkormányzat, sokuk gazdaságilag amúgy is az összeomlás határán áll. Az idős lakosság ügyeinek intézését, gyógyszerellátását a falugondnok fáradhatatlan és odaadó tevékenysége igyekszik megoldani.

Kormányaink eddigi vidékpolitikáját látva félek, hogy ezeknek a településeknek sorsa már megpecsételődött. Már most kivehető, hogy 20–25 év múlva sok Gyűrűfű sorsú falunk lesz. Több törődést, figyelmet és segítséget kell biztosítani ezeknek a kis falvaknak, a benne élők érezzék és lássák, ők is Magyarország polgárai, akiken a bajban, gondban próbálunk segíteni.

Vallom, hogy Magyarország mondanivalója, értéke és varázsa tulajdonképpen a vidékben, a falvakban rejlik. Önkormányzati reformra szintén sürgősen szükség van, új alapokra kell helyezni a finanszírozást, mert a jelenlegi struktúra, úgy anyagilag csak vegetáláshoz, csődhöz vezet. Természeti károk esetén – pénz híján – szinte tehetetlenek, együtt sírhatnak a sorsverte lakossággal.

Idézem egy vidéki öreg szavait: „Uram, itt nem változott semmi, a kutya ugyanaz, csak a láncot cserélték ki!”

Handler Ármin Bóly

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.