Ehhez szeretnék két nagyon gyakorlatias tényt hozzátenni.

A jég, illetve a hó konyhasóval történő eltávolításának tilalmáról szóló rendeletről én is hallottam. Személyes okok miatt több bevásárlóközpontban járok rendszeresen, és döbbenten tapasztaltam, hogy mindegyikben kapható úgynevezett útszóró só, sőt van, ahol külön tábla hívja fel a vásárlók figyelmét rá, hogy hol találhatja meg a kedves vevő.

Azt hittem, hogy ez a só más só, ez nem károsítja a környezetet, vagy talán nem is igazi só. Utánajártam, kiderült, tévedtem. A szakember szerint ugyanis az útszóró só ugyanolyan, mint a konyhasó, csak nagyobb szemcséjű és kevésbé tisztított, esetleg nem jódozott stb. A környezetet ugyanúgy károsítja, mint a konyhasó. Annak ellenére, hogy rá van írva a csomagolásra, étkezésre nem alkalmas, meg is kóstoltam, s megállapítottam, valóban olyan, mint a konyhasó.

Csodálkozásomnak azonban az csak az egyik része, hogy ha tilos a járda sózása, akkor mire használható az útszóró só.

Mit gondolnak, melyik só a drágább?

Nem tudom, eltalálták-e, mert én nem.

Arra gondoltam, hogy az a só, amit finomabbra őrölnek, és sokkal tisztábbá „varázsolnak”, annak drágábbnak kell lennie, de ismét tévedtem. A legolcsóbb konyhasó kilója ugyanis 31 forint, míg az útszóró só 41 forint körül van.

Kérdem: ebben a nagy jogszabály-alkotási rohamban nem kellene ezt is ésszerűen szabályozni?

Jókai Oszkár Budapest