Nos, amit a történész úr nem ért, az újságíró pedig nem magyaráz meg neki, az nagyon is érthető. A készülő magyar tákolmány preambulumát ugyanis a tákolmányozók egyáltalán nem díszítőelemnek, hanem alapvető politikai elemnek szánják. Az „alkotmányozást” kézben tartó ókonzervatív politikai erők a preambulumból próbálják kiépíteni azt a trójai falovat, amelyből kirohanva gyilkos támadást indíthatnak a polgári demokrácia alapértékei ellen. A preambulumból kiindulva akarják megsemmisíteni a lelkiismereti és vallásszabadságot, az állam és az egyház szétválasztását, a köztársasági hagyományokat, mélyen megsértve ezzel a korszerűen és demokratikusan gondolkodó állampolgárok emberi méltóságát, alapvető szabadságjogait. A preambulumból kiindulva akarják visszataszítani hazánkat egy, a Horthy-rendszerre emlékeztető félfeudalizmusba. Ezért akarnak a preambulumban Istenre hivatkozni, meg egy általuk szentnek titulált és totemként tisztelt tárgyra, a királyság jelképére, meg a kereszténységre, amely történelmünkben haladó szerepet csak néhány évtizedig játszott, ezer évvel ezelőtt, azóta a konzervativizmus – esetenként iszonyatosan véres – fegyvere, és ma már egyébként is állampolgárainknak csak egy részét képviseli a többiekkel szemben.

Az ilyen törekvés és az ellene való küzdelem, a polgári demokrácia elleni heves támadás és a polgári demokrácia megvédésének szándéka állítja a politikai viták középpontjába a történész úr szerint „csak díszítőelem” preambulumot.

Válas György Budapest