Nyilván, ha valamelyik magyar vállalat külföldön vesz céget, részvényt, beruház, szerződésében az ott vállalt feladatot teljesíti, adót, járulékot fizet, a megmaradt profittal azt tesz, amit akar. Bizonyára rosszulesne, mondjuk, az OTP-nek vagy a Molnak, sőt a magyar államnak is, ha nem hozhatnák haza nyereségüket.

A lap által megkérdezett szakértők szerint azonban a bejelentés célja nem más, mint a közvélemény figyelmének elterelése a kormány rossz visszhangot kiváltó intézkedéseiről. Ismerős a módszer. Orbán Viktor és csapata igen jól kommunikál idehaza, ha valamilyen kudarcáról, botrányos ügyeiről kell elterelni a figyelmet. Ezzel kisebbíteni lehet a hazai közvélemény előtt a kudarc jelentőségét.

Jól emlékezhetünk az előző Orbán-kormány idején, 1998-ban elhíresült ún. „megfigyelési ügy”-nek szinte drámai bekonferálására, mellyel a néhány nappal korábban kirobbant – Kaya Ibrahim és Josip Tot nevével jelzett – adócsalási botrányról szándékozott elterelni a közvélemény figyelmét.

Ez a visszamenőleges felülvizsgálat bejelentése is azoknak a tömegeknek szól, amelyek a privatizációt az ország kiárusításának értékelik. „…a közvélemény-kutatások szerint a magánosítás elfogadottsága évről évre zuhan a társadalom körében, s mindent, ami ezzel kapcsolatos, gyanúsnak tartanak.” Nekik jelzem, hogy az előző Orbán-kormány 1998 és 2002 között több mint száz privatizációt hajtott végre. Ezek közül egy különösen „gyanúsnak” találtatott. Történt mindez 2001. évben, amikor a kormány (el)privatizált 12 állami gazdaságot. Ezek a gazdaságok kivételes hiteleket kaptak. 20 évre igénybe vehető, összesen 17 milliárd forintos fejlesztési kölcsönt vehettek fel a Magyar Fejlesztési Banktól.

A furcsa módon történt privatizációval kapcsolatban a Népszabadság 2002. október 17-én következőképp tudósított (Nyomozás 12 agrárcég ügyében): „Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt az Országos Rendőr-főkapitányság nyomozást rendelt el az Orbán-kormány által privatizált 12 állami gazdasággal összefüggésben.” Az ügyben bírósági perek is folytak, sőt alkotmánybírósági határozat is született a szabálytalanságok miatt.

A lényeg mindazonáltal nem változott.

A BRFK által indított nyomozást pedig a Polt Péter vezette ügyészség megszüntette.

Almási József Tatabánya