A Kádár-érában szinte semmi sem volt demokratikus, semmi nem volt jó. Úgy látom, valamit mégis tud hasznosítani az önmagát demokratikusnak beállított kormánykoalíció abból, ami akkor nem volt, mert más élt e jogokkal, hiszen ma piedesztálra emeli e sajnálatos törvényt, és a „pallosjog” birtokában elnémítja a hazai sajtót.

A sajtószabadság minden normálisan gondolkodó európai országban szent dolog, mert egyfajta kontrollt is jelent a kormánynak, a visszajelzésekből építkezhetik is. De ha a sajtó jogait korlátozza, burkolt fenyegetésekkel befolyásolja, és elnyom minden kritikát, rátér a diktatórikus útra!

Igaz, kellemetlen is lenne a kormánypárti koalíciónak, ha állandóan szembesülnie kellene a választási ígéreteinek semmibevételét felrovó kritikákkal. Így aztán önhatalmúlag alkotott egy, az eddig sérelmezett diktatúráéra emlékeztető sajtótörvényt, amely kizárja a kényes kérdések felvetésének még a lehetőségét is! A hatalom „hazárdjátékosai” mostantól fogva arathatnak büntetlenül, s főleg az elvtelen „pilóták”, az egyik pártból a másikba ugrálók veregethetik saját vállukat: „így kell ezt csinálni!”

E. Nagy István, a Nemzeti Megbékélés egyik kezdeményezője Fehérgyarmat