Ha visszamenőlegesen megnézzük a csatornadíjak évenkénti emelését, az alábbiakat tapasztaljuk: egyrészt szinte minden esetben, kivétel nélkül jóval az átlag, illetve az infláció felett emelték a csatornadíjat, másrészt ez a mostani emelés a korábbi mértékekhez képest kiemelkedik. Az indokolás szerint a csepeli víztisztító miatt.

Nem árt megnézni a Fővárosi Csatornázási Művek 2009. évi mérlegadatait, itt kerekítve a következőket látni: bevétele az alaptevékenységből 31 milliárd forint, összesen 50 milliárd forint. Adózás előtti nyeresége 6416 millió forint, fizetett adó 1322 millió, adózott eredmény 5094 millió, osztalék 3653 millió, mérleg szerinti eredmény 1441 millió forint. Beszédes számok ezek. Az összbevételhez képest 13 százalék nyereséget realizáltak, az alaptevékenységhez képest 20,7 százalékot, az adózott eredményének 71,7 százalékát osztalékként kifizették.

E számokból következően néhány konklúzió: népgazdasági szinten is igen kiemelkedőnek számít a 13 százalékos nyereséghányad, mindez igen nagy részt a lakosságot érintő szolgáltatásból, az pedig, hogy az adózott eredményének közel 72 százalékát osztalékként kiadták, egyenesen botrányos. Külön vizsgálatot érne meg, hogy a csepeli beruházás milyen finanszírozásban készült el. Ezek az adatok a mai szóhasználat szerint a „pofátlanság” kategóriájába tartoznak, idézve a kormánypárt „jeles” képviselőinek megfogalmazásait.

Kovács József Budapest