Orbán Viktor tegnap azt találta mondani, hogy a francia és a német kormány elsietetten reagált a médiatörvényről kibontakozott vitában, miközben Magyarországon – Franciaországgal ellentétben – nincs olyan jogszabály, amelynek értelmében a hatalom nevezné ki a közszolgálati televízió elnökét. Azt nem tette hozzá, hogy ő azt a személyt nevezte ki, aki kinevezheti a köztelevízió vezérigazgatóját, őt viszont kilenc évre ragasztotta oda a székéhez, tehát elvileg még a következő parlament utáni parlament se fog tudni rövid úton megszabadulni tőle. Azt is mondta, hogy kétli, bárki is találna a magyar törvényben olyan paragrafust, ami ne szerepelne más EU-tagállamok médiatörvényeiben. Tisztelettel várjuk a miniszterelnök úr vagy környezete válaszát arra, melyik EU-tagország törvényei teszik lehetővé, hogy egyetlen párt jelöltjei felügyeljék a köz- és kereskedelmi médiát, a műsort, a nyomtatott és internetes tartalmakat, továbbá maguk mondják meg, mi számít szabálysértésnek és maguk vessék ki a bírságokat is.

Orbán Viktor és pártja egyszerűen elejét vehette volna a kritika egy részének, csupán adni kellett volna a formára. Például, ha a Médiatanácsnak nem öt, hanem nyolc tagja van, hat fideszes és kettő az ellenzék részéről, akkor is mindent megtehetnek, amit csak akarnak, de nem lehet azzal vádolni Orbánt, hogy csak a sajátjait tűri meg a kulcspozíciókban. Lehetett volna a közmédiumok élére pártmunkások helyett sajtómunkásokat is ültetni, az eleve a szabad sajtó megsemmisítésére méretezett bírságok kiszabását pedig a bíróságokra bízni. A média fölött akkor is jórészt a Fidesz gyakorolná az ellenőrzést, de a Nyugat előtt védhető lenne a dolog. Legalábbis elegánsabban, könnyedebben, mint a mostani, mucsaira sikeredett védekezés, hogy de Franciaországban meg az elnök nevezi ki a tévéelnököt. Mint annak idején Hofinál az amerikaiak: „Nálatok meg verik a négereket!” Csak ő viccnek szánta.

„Az Európai Unió tagja vagyunk, és vannak játékszabályok” – ismerte el tegnap külföldi (!) újságírók előtt a kormányfő. Mi ezt már korábban a figyelmébe ajánlottuk. Ha megfontolja, most nem tartana ott az ország, hogy hat hónapos EU-elnökségünk mély gyalázatban kezdődik, és ha nagyon ügyesek leszünk, akkor a végére talán valamivel kisebb szégyenben fog végződni. Ahelyett, hogy udvariasan megtapsolt díszvendégek lennénk egy tiszteletünkre rendezett gálaesten, szakadt, piszkos ruhában, borostásan, kócosan, izzadságszagúan jelenünk meg, és mindenki fintorog.

Egyetlenméltómegoldás van. Az uniós vizsgálat befejezéséig, amint a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is javasolja, fel kellene függeszteni a médiatörvényt. Utána pedig újra kellene írni, európai normák szerint. Úgyis lehetne szigorú a törvénysértőkkel szemben, és a miniszterelnök, francia mintára, kinevezhetné a Magyar Televízió vezérigazgatóját.