A cikkben idézett kutatási eredményekkel nem kívánok vitába szállni, de azzal igen, hogy a szerző a bioüzemanyag fogalmát leszűkíti a bioetanolra és a biodízelre. Pedig a bioetanol és biodízel mellett a 2003/30/EK irányelv a biogázt is a bioüzemanyagok közé sorolja.

Az irányelv melléklete leírja, hogy a bio üzemanyagok használatával, ezen belül a biogáz sűrített földgázként való felhasználásával 73-80 százalékos megtakarítás érhető el, míg a folyékony bioüzemanyagokkal ennek csak fele-háromnegyede.

A szakirodalomból megtudható ugyanakkor, hogy az egy hektáron termelt növényekből előállított biogázzal másfél-kétszer annyi utat tud megtenni egy gépjármű, mint az ugyanabból a növényi tömegből előállított bioetanollal vagy biodízellel. Ráadásul biogáz nemcsak mezőgazdasági termékekből állítható elő, hanem szerves hulladékokból is.

A Magyar Biogáz Egyesület Magyarország biogáz-potenciálját 750 MW-ra becsüli, amely kb. 3,5 milliárd Nm3 (normál köbméter) biogáz-termelésnek felel meg évente. Ma már az üzemszerűen alkalmazott technológiákkal a 3,5 milliárd Nm3 biogázból 2,1 milliárd Nm3/év biometán állítható elő, amely a földgáztörvény szerint a földgázhálózatba táplálható.

A sűrített földgáz pedig egyre népszerűbb üzemanyag, mert olcsóbb, tisztább, kisebb a CO2-emissziója (különösen a biometáné), és gyakorlatilag nem kerül korom a levegőbe, ráadásul a motor számára is kedvezőbb.

Tehát ha a biometánt betápláljuk a földgázhálózatba és a hálózat mentén gáztöltő állomásokat létesítünk – praktikusan a benzinkutaknál –, az éves magyarországi biogáztermeléssel sűrített földgázként kb. 2,1 millió tonna fosszilis üzemanyagot válthatunk ki, miután 1 Nm3 biometánnak és 1 liter gázolajnak egyaránt kb. 35 MJ a fűtőértéke. Az EU-elvárásoknak megfelelő 10 százalékos fosszilisüzemanyag-kiváltás csak biogázzal is megoldható lenne.

Ma Magyarországon szinte kizárólag villamos energiát termelnek biogáz felhasználásával, de előbb-utóbb a magyar kormány is felismeri, hogy a biometán is bioüzemanyag.

Bódás Sándor Magyar Biogáz Egyesület