Túlszámlázás vagy tartozás?

Felsőörs Öreghegyen 2007 szeptemberében vásároltam egy részben szőlővel beültetett telket, rajta félkész gazdasági épülettel. Egyezség szerint – az éves bortermés pincei tárolása miatt – az ingatlan birtokba vétele 2008 márciusára tolódott át. Szabályszerűen ekkor kitöltve az E.ON „Fogyasztó- és ügyfélváltozás” lapjait, azt a telek eladója továbbította a szolgáltató címére. Közel négy hónap múlva az E.ON közölte, hogy az eladó egyik aláírása hiányában nem lehetek az ügyfele.

Sajnos, a telek eladója az újabb változási lapok beadásánál megismételte az aláírási hibát. Az E.ON ezt a tényt közel öt hónap múltán közölte. Harmadszor magam írattam alá a lapokat, gondosan ügyelve a kitöltés szakszerűségére, az aláírások meglétére. Hónapokkal később tudomásomra hozta az E.ON, hogy a lapokon feltüntetett eladóval nem áll szerződéses viszonyban, annak nem szolgáltat, nem számláz. Kiderült, hogy a szolgáltatást az eladó férje vette igénybe. Újabb lapkitöltések, újabb beküldés, újabb várakozás. Végre 2009 májusában a helyszíni ellenőrzésen az E.ON képviselői megállapították, hogy a vételezés szabályos, és küldik a szolgáltatói szerződést.

Nem bírtam tovább: 2010 júniusában levélben reklamáltam a szerződés megküldését, megkötését azzal, hogy „végre legálisan fogyasszam, vételezzem az Önök villamos energiáját a megfelelő fizetség ellenében.” A következő hónap elején megérkezett a szerződés, amit aláírásommal hitelesítve azonnal visszaküldtem.

Újabb hosszú hallgatás után október elején az E.ON „kiverte nálam a biztosítékot”, miután a pénzbehajtók kezére adott. Az ismeretlen pénzbehajtó azzal hívott telefonon, hogy jelentős tartozásom van az E.ON felé, és érdeklődött, milyen címre küldje az általa kiállított csekket. Leszögeztem: csak abban az esetben fizetem be a csekkükön szereplő összeget, ha mellékelik az E.ON tételes elszámoló számláját. „Annak beszerzése nem az ő feladatuk” volt a válasz.

Felvettem a kapcsolatot az E.ON ügyfélszolgálatával, s kiderült, hogy az E.ON a felsőörsi telek helyrajzi számára küldte a számláit – amit természetesen nem kaptam meg. (Nem érkezett a feladóhoz viszsza?) Holott az óbudai levelezési címemet az elküldött levélborítékokon, a viszszaküldött szerződésben is közöltem, sőt a telefonszámomat is megadtam (pénzbehajtó is ezen hívott, amit csak az E.ON-tól kaphatott meg!). A pénzbehajtó cég SMS-ben, többszöri hívással naponta zaklatott az azonnali fizetés kikényszerítése céljából, sőt megfenyegetett, hogy haladéktalanul bíróságra adja az ügyet.

Az ügyfélszolgálat által az ismételten bediktált levelezési címemre elküldött hátralékos számlákat kifizettem, közel 36 ezer forintot. A mérőóraállás egyeztetése után kiderült, hogy a fogyasztást becsléssel állapították meg, és részükről mintegy 500 kilowattórás többletszámlázás és -követelés történt annak ellenére, hogy a mérőóra bármikor leolvasható, mert kerítés nincs – és már egyszer le is olvasták.

Jelenlegi állás szerint most az E.ON tartozik nekem egy jelentősebb összeggel, többszörös bocsánatkéréssel, kártérítéssel a közel hároméves tortúráért, zaklatásért, valamint tartozik a Magyar Energia Hivatalnak az ügy rendezéséről egy jelentéstétellel.

Somogyi Gábor nyugalmazott épületgépész-mérnök, Budapest

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.