Az Orbán-levél margójára
Örömömre és okulásomra szolgálna, ha legalább rövid, tömör összefoglalását olvashatnám valahol a több mint egymillió időskorú levelének jelentősebb témakörök, javaslatok formájában, hadd érezhessem én is, hogyan járultak hozzá a nyugdíjasok a kormány elmúlt hónapokban hozott döntéseihez, hiszen gondolom, erre kell szolgálnia egy nemzeti konzultációnak.
Ami a nyugdíjak biztonságát illeti, én most kezdek aggódni. Ha jól emlékszem, az én nyugdíjam fedezetével kapcsolatban még a Horn-kormány idején született döntés, egy új, a régitől eltérő modell formájában, amelyet a következő – Orbán Viktor által vezetett – kormány is érvényben tartott. Nem értem, miért tette ezt ha a miniszterelnök úr azt hiszi, hogy a nyugdíjam fedezetét magánbefektetők kezére „játszotta át” a Horn-kormány, mégpedig a tudtom nélkül. Egyrészt, tudtam róla, sokan tudtunk róla. Másrészt, úgy tetszik, miniszterelnök úrnak ez most már „játszmának” számít. Holott jól tudja – jobban tudja, mint én –, hogy mi a befektetés, mi a kockázat, mi a profit, mi a veszteség… Lehet, hogy a kormány törvényben garantálja, hogy a nyugdíjak fedezetét jelentő befizetéseket csak nyugdíjra lehet fordítani, ez megnyugtató, de közben több millió magyar állampolgár talán 12 évi egyéni (magán!) gazdálkodását tették tönkre, visszamenőleg és a jövőre nézve is. Kötve hiszem, hogy a több mint egymillió időskorú javaslatai között akár egy is lett volna, ami ilyen lépésre ösztönözhette volna miniszterelnök urat. Félő, hogy a „védett és biztonságos nyugdíjrendszert” emlegethették ugyan a Kubatov által nyuggereknek becézett nyugdíjasok, de erre a megoldásra álmukban sem gondolhattak.
Gellért Gyöngyi magyar állampolgár