A média kivégzése

Nincs új a nap alatt. A sajtó és az igazságszolgáltatás kisajátítására való törekvések már a rendszerváltáskor jelentkeztek. 1991 őszén az MDF akkori frakcióvezetője, Kónya Imre elhíresült dolgozatában javasolta, hogy „a közmédiát a koalíció médiájává kell tenni, a saját embereinkkel kell betölteni minden pozíciót…”. Ellenpólusként jött létre akkor a Demokratikus Charta. Orbán Viktor ekkor még azon csodálkozott, „hogy a politikai kultúrának Magyarországon – másfél évvel a választás után – még mindig létezhet olyan mérhetetlenül alacsony színvonala, mint amilyet Kónya Imre művel” (Interjú Orbán Viktorral, 168 Óra, 1991. november 12.).

Annál meglepőbb a fordulat, amit az első Orbán-kormány működésében tapasztalhattunk. Ahogy Tölgyessy Péter írta: „A Fidesz energiáinak nagy részét politikai riválisai médiahátországának, gazdasági erejének megtörésére és saját klientúrájának építésére fordította”.

A Fidesz médiabirodalom- és klientúraépítése – egyes nagytőkések segítségével – 2002 után folytatódott. Ma már látható, hogy választási győzelmét is javarészt ennek a médiabirodalomnak a közreműködésével, sokszor a médiatörvény és etikai kódex figyelmen kívül hagyásával, a lakosság félrevezetésével tudta elérni. Ennek legjellemzőbb példája Gyurcsány Ferenc miniszterelnök őszödi beszédének manipulált közreadása, ami aztán a Fidesz kampányának egyik fő momentuma lett.

Érdemes felidézni a közreadás harmadik évfordulóján – 2009. szeptember 17-én – Zsolt Péter médiaszociológus Népszavának adott nyilatkozatát: „…ha a Magyar Rádió munkatársai jól kommunikálják a helyzetet, a magyar társadalom kevésbé radikalizálódott volna... etikai szabály, hogy egy összeállításban azt kell visszaadni, amit az illető szólásában kifejezésre akart juttatni. Ha egy újságíró ismerte az őszödi beszéd teljes szövegét és azt gondolta, hogy az a beszéd lényege, hogy »hazudtunk reggel, éjjel meg este«, akkor ugyan etikai vétség nem állapítható meg, (?) ám mindenképpen szerencsétlenül járt el... elképzelhető az is, hogy... szándékosan manipulált”.

Az Újságírói etikai kódex szerint: „Kimeríti az etikai vétség fogalmát, aki… –más szellemi termékét eltorzítva idézi, a torzítást valóságosnak tüntetve fel; – a szerző beleegyezése nélkül közli alkotását, vagy megváltoztatja annak tartalmi elemét, illetve egyetértése nélkül azt méltatlan környezetbe helyezi”. Továbbá „... az újságíró köteles mérlegelni, hogy a feltárt tények nyilvánosságra hozatala veszélyezteti-e mások életét, sérti-e személyiségi jogait, jogos érdekeit”.

Almási József Tatabánya

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.