A kísérlet első eredménye már látható, mert a 16 százalék személyijövedelemadó-kulcs miatt tovább nő az olló a gazdagok és a szegények között. Adam Smith, a közgazdaságtan atyja az 1700-as években az állam fontos feladataként jelölte meg azt, hogy meg kell akadályozni a társadalom tagjai közötti igazságtalanság kialakulását, és olyan állami kiadásokat kell valóra váltani, amelyek a társadalom többségének érdekeit szolgálják.

Hasznos lenne, ha ezeket az alapvető követelményeket az ország jövőjét befolyásoló kísérletek során mérlegelné a kormányzat. Az ugyanis a napnál is világosabb, hogy a gazdagokat segítő, a szegényeket sújtó 16 százalék személyijövedelemadó-kulcs igazságtalan, a polarizációt mélyítő döntés. Nem értem, hogy a kormányfő „jobb keze”, Matolcsy György cselekedetében miért nem gondol arra, amit tanulmányaiban már bebizonyított. Ugyanis John Maynard Keynes – olvassuk, ne temessük! című írásában helyesen rámutat arra, hogy „a pesszimizmus és közbizalom olvadása arra vezethető vissza, hogy a társadalom többségének az életszínvonala folyamatosan csökken, miközben a vagyoni és jövedelmi olló hatalmasra nyílik”. Sajnos nemcsak a 16 százalék személyijövedelemadó-kulcs, hanem a 0,5 százalék nyugdíjjárulék-növekedés is erősíti a jövedelmi olló nyitását, ugyanis azok, akiknek jövedelme meghaladja a 600 ezer forintot, egyáltalán nem fizetnek nyugdíjjárulékot, így a járuléknövekedés a kis- és közepes keresetűeket sújtja.

Nem értem, hogy a KDNP miért nem gondol a keresztény értékrendre, arra, amit XIII. Leo pápa már az 1800-as évek végén megfogalmazott, amely szerint a gazdagok körül vannak véve védőbástyáikkal, nem szorulnak az állam segítségére, a szegények viszont csak az államtól várhatnak segítséget.

A szegénység nemcsak jövedelmi szegénységet jelent. Helytálló a szociológusok álláspontja, amely szerint a szegénység nemcsak jövedelemhiányt, az alapvető javaktól való megfosztottságot, hanem társadalmi és politikai kirekesztettséget, az integrálódás lehetőségének a hiányát is jelenti.

A kormány kísérletezése a jövőben fokozza a kirekesztettséget, mert, aki nem azonosul a kormányzati politika álláspontjával, az tökéletes kirekesztettségre van ítélve.

A gazdaságpolitika az ország gazdasági céljainak és eszközeinek összessége. A kormány gazdasági céljait sajnos nem segítik azok az eszközök, amelyeket érvényre juttatott. Számtalan szakember bebizonyította, hogy a bankadó, a különadók fékezik a növekedést, növelik az inflációt. Pedig jó lenne olyan kísérlet részesének lenni, amelyek eredményeként nemcsak az élet napos oldalán élők gyarapodnának, amelynek hatására csökkenne az infláció, és kialakulna a fenntartható gazdasági növekedés.

Dr. Takács Imre szakközgazda, Hajdúszoboszló