A költségvetés nyilvánosságra kerülését követően Ivancsik Imre volt HM-államtitkár azt állította, hogy a tárca költségvetése visszasüllyedt a tíz évvel ezelőtti szintre, az idei 340-ről 270 milliárdra. A tíz évvel ezelőtti honvédelmi költségvetés 227 milliárd volt akkori értéken, 2010-re pedig Szekeres Imre nem 340, hanem csak 308 milliárdot terjesztett be, de egy 29 milliárdos tételt ebből is csak a kormány engedélyével lehetett volna felhasználni, de nem lehetett, mert a felhasználhatóságához kötött bevételi tervek nem teljesültek. Így 279 milliárd marad 2010-re, ami reálértékben eleve kevesebbet ér, mint a tíz évvel ezelőtti 227 milliárd, de persze 4 milliárddal még mindig több, mint a 2011-re jutó 275 milliárd. Ráadásul az idei 16,7 milliárdos bevételi kötelezettség is 20 milliárdra nő.

Akkor meg miért beszélhet a tárca a sajtóközleményében 8,8 százalékos forrásbővülésről? Hát azért, mert 2011-ben nem terheli a tárca kiadásait a hivatásos katonák kedvezményes nyugellátásához való hozzájárulás címén 27 milliárdos kiadás. A tárca tehát valóban nyert kb. 20 milliárdot. Gondolhatnánk, hogy ezt a tárca azonnal a beruházás, felújítás rovatba sorolja. De nem, a dologi kiadásokat növelték, s azokat is a központi szerveknél. Plusz ötmilliárdot kapott a HM Infrastrukturális Ügynökség, 14 milliárdot a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség, további 3,2 milliárdot emészt fel a tárcához került hadigondozás. A többi alcím lényegében azonos az ideivel, vagyis a fejlesztésekre idén is csak 3,4 százalék jut 47,2 százalék személyi és 49,4 százalék dologi kiadás mellett.

A költségvetés indoklásában a HM a Gripenbérlet milliárdjait is a fejlesztések közé sorolja, pedig az egyértelműen dologi kiadás a költségvetési törvény szerint, és az öszszesítő táblázatban is ott szerepel. De még az így 16,8 százalékra tupírozott felhalmozási jellegű kiadások sem felelnek meg annak, amit Fodor Lajos közigazgatási államtitkár a nemzetvédelmi egyetemen az első 100 nap után felvázolt, hogy ti. 40 százalék személyi, 30 százalék dologi és 30 százalék fejlesztési kiadás évente. Már ahhoz is radikális reformlépések kellenének most, hogy 2014-re beálljon ez az arány.

A régebbi költségvetések indoklásokból tudni lehetett, hogy mit tervez a tárca. A mostaniból csak következtetni lehet rá, hogy tovább haladnak a szekeresi úton: nem változtatnak a vezető szervek és a végrehajtók arányán, az állománykategóriák arányán, nem normalizálják a harcolók, harci támogatók, harci kiszolgáló támogatók arányát, nem nyúlnak a bérrendszerhez. Úgy tervezik növelni a csapatok létszámát 504 fővel, hogy a személyi kiadásokat 808 millióval csökkentik. Miből akarják így megtartani a szerződéseseket? Semmit nem tesznek tehát az örökölt strukturális torzulások felszámolásáért, különösebb fejlesztési célkitűzések nélkül a torz struktúrájú, pénznyelő haderőre költik az adózók 275 milliárdját.

A beígért Önkéntes Tartalékos Rendszer létrehozására 75 milliót tervezett a tárca, ami a feladathoz képest nevetséges összeg. A T/1667 számon benyújtott javaslat a honvédelmi törvény módosítására hungarikum, bevezeti a világon egyedülálló: „védelmi tartalékos” fogalmát. Megígérték, hogy megoldják a tartalékosproblémát, s hogy a laktanyákat katonák és nem civilek fogják őrizni. A kettőt egy mozdulattal teljesítik: az őrző-védő fekete sereget katonai ruhába öltöztetik. Eddig sem örültem, ha a bank bejáratánál ismerős ezredest láttam posztolni, de csak néhányan tudtuk, hogy ki ő. Így viszont, ha visszaveszik a volt kollégák az egyenruhát, mindenki számára nyilvánvaló lesz, hogy alezredes a portás, és főhadnagy sétál a kerítés mellett.

A HM restanciái között jelentős tétel a harmadik radar, melynek telepítése lassan tíz éve húzódik. Az új vezetéstől vártuk a megoldást. Hende kezdetben megpróbálta visszahozni a Zengőt, például június 27-én még azt nyilatkozta a Hír TV-ben, hogy „ideális döntés a Zengőt leszámítva nem tud lenni”. Egyébként dolgozunk az ügyön, heteken belül nyilvánosságra hozzuk a telepítési helyet. Valószínűleg a Fidesz píárosai figyelmeztették Hendét, hogy az elmúlt nyolc év történései után a zengői helyszín bejelentése felérne egy őszödi beszéddel. Július 13-án az ATV-ben már módosított: a Zengő lenne az ideális helyszín, de az persze szóba sem jöhet. Az önkormányzati választások előtt pedig Hende személyesen adta át a Tubesre vezető utat lezáró sorompó lakatját a Civilek a Mecsekért Mozgalom Vincze Csillájának. Hónapok teltek el, s a radarügyben néma csend. Most már csak olyan rossz megoldást tudnak választani, mely tovább rombolja a tekintélyünket a NATO-n belül, és újabb tízmilliárdok szállnak el a meglévő orosz radarok további rendszerben tartására a „lyukas” égbolt mellett. Nyilván ez következik a „közjó primátusából”.

A szerző nyugállományú alezredes