1997-ben, amikor az Országgyűlés a társadalombiztosítási nyugellátás törvényjavaslata alapján létrehozta a magán-nyugdíjpénztári rendszert, a PM és a Népjóléti Minisztérium nyugdíjmunkacsoportja jól kidolgozott háttér-információk alapján cselekedett. A nemzetközi információk, tanulmányok mellékletét összeállítók 25 szakkönyvet használtak fel, és ezen forrásokat a kiadványokban is megjelölték. Ez a jelentős háttéranyag jól kidolgozott törvényjavaslatot biztosított. A javaslat egyik vezérszónokaként rámutattam arra, hogy a társadalombiztosítási rendszer helyzetét a demográfiai problémák, a munkanélküliség, az egészségi állapot, az oktatási idő hossza, az aktív és inaktív népesség aránya, valamint az infláció mértéke befolyásolja.

A népesség elöregedése nem magyar jelenség. A demográfiai elöregedés című mű felhívja a figyelmet arra, hogy az 1960-as évektől kezdve minden iparosodott országban csökkent a termékenység, és ez 1996-ban alig lépte túl a népesség újratermelésének mértékét. Ugyanakkor megnőtt a hosszú életkor valószínűsége. 1980-ban az OECD-országokban a 65 év felettiek aránya 11,6 százalék volt, az előrejelzések szerint 2025-re 17,4 százalék lesz. A nevezett szakkönyv megállapítja, hogy az idősek ellátásához szükséges összegek olyan mértékben növekednek, amelyek megkérdőjelezik az aktív keresőkre épülő kiróvó-felosztó társadalmi rendszer fenntartását. Ennek ellensúlyozására a nyugdíjjárulékot lehetne növelni, de ez csökkentené a foglalkoztatottságot, rontaná a versenyképességet.

A Fidesz országgyűlési képviselői ezen megállapítással 1997-ben egyetértettek. Abban is egyetértés volt, hogy az egypilléres nyugdíjrendszert nem szabad eltörölni, mert ez a szolidaritást biztosítja, a jövőben is ez legyen a meghatározó tényező, szükség van azonban a második pillérre is. Az 1997-es törvény többoldalú garanciarendszert dolgozott ki a magán-nyugdíjpénztári tagok számára, megteremtették a garanciaalapot.

A magán-nyugdíjpénztári törvény lehetővé teszi a pénztárak kockázati tevékenységének ellenőrzését is. Ezen kiegészítő pillér halála, amely az elmúlt 13 évben számottevő hozamot biztosított a pénztártagok számára, és az örökölhetőséget is megteremtette, valószínű, hogy a 16 százalékos személyijövedelemadókulcs bevezetésének a következménye.

Dr. Takács Imre szakközgazda, Hajdúszoboszló