Orbán Viktor már régen hangoztatja, hogy a piacgazdaság mint olyan, megbukott, a liberális gazdaságpolitika túlhaladott. A Millenárison például az adóreformnak nevezett adóátcsoportosítások második csomagjának bejelentésekor a nyilvánvalóan igazságtalan szja-módosítást egyenesen arányos adóátrendezésnek nevezte, és újabb szitokszót emelt be a közbeszédbe: a technokrata gazdaságpolitikust.

Érdekes ellentmondás fedezhető fel azonban a Fidesz érvrendszerében. Eszerint a piacgazdaság elavult, ezért az állam beavatkozik, különadókkal megcsapolja a hazai pénz- és gazdasági világ nyereséges szereplőit. Hangsúlyozom, a mértéket tartom túlzottnak. Ami azért annyi amenynyi, mert nincs valódi elképzelésük az ellátórendszerek kívánatos átalakítására, és pótolni kell a gazdagabb rétegeknek adott kedvezményeket. És amikor az Orbán szavaival élve technokrata közgazdászok felvetik annak veszélyét, hogy a pluszadóterhek a fogyasztókra hárulnak, Matolcsy miniszter úr rögtön piacgazdasági érvekkel jön elő. Vagyis a szabad verseny meggátolja az adóterhek áthárítását. El kellene már dönteniük, mit is akarnak hoszszabb távon a gazdaságpolitikában. Erre az ellenzéki nyolc évnek elégnek kellett volna lenni.

Sajnos, amíg ez nem történik meg, addig nem marad más, mint az itt a piros, hol a piros becsapós játéka, amelynek sokak, elsősorban a szegényebbek számára végzetes következményei lesznek.

Tősér István Miskolc