A megfélemlítés politikája nem csak Magyarország ügye

Ezen a héten egy konferencia keretében Budapesten ülésezik az Európai Parlamenti Szocialisták és Demokraták képviselőcsoportja. A konferencia házigazdája az MSZP, témája „Nyitott társadalom mindenki számára”. A résztvevők megvitatják a szélsőjobboldali erők európai térnyerését, és progresszív választ dolgoznak ki erre a problémára. Irányvonalunkat egyértelműen körvonalazza a november 17-én megjelenő Budapesti Nyilatkozat, melyben határozottan elítéljük a szélsőségesség és a populizmus minden formáját.

Az Európai Szocialista Párt (PES) büszke arra, hogy támogathatja a Budapesti Nyilatkozatot, mely összefoglalja a tolerancia és a mások iránti tisztelet alapértékeit, melyek a mi magatartási kódexünknek is szerves részét képezik. Az év elején a PES egyhangúlag elfogadott nyilatkozata felszólította az európai demokratikus erőket, hogy szálljanak szembe a szélsőjobboldali pártokkal úgy, hogy kíméletlenül nemet mondanak félelemkeltő politikájukra, és nem kérik, nem fogadják el a támogatásukat.

Magyarországon, az MSZP lenyűgöző munkát végez, ellenáll a politikai színtér szélsőséges tendenciáinak. Jó barátom, Mesterházy Attila vezetése alatt az MSZP bátran szembeszállt a kormányzó Fidesz azon veszélyes lépéseivel, melyek aláássák a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, és több ízben elítélte a Jobbik támadásait a kisebbségi csoportok ellen.

Magam és Martin Schulz, a szocialisták frakcióvezetője az Európai Parlamentben közösen állunk most ki azért, hogy ez legyen az európai szocializmus egyik legfontosabb megoldandó kérdése.

Európai szinten túl sok példa van arra, hogy a hagyományos konzervatív pártok inkább rájátszanak ezekre a veszélyes jelenségekre ahelyett, hogy szembeszállnának velük. A francia és az olasz konzervatívok például a nyáron meglovagolták a romaellenes populizmus hullámát, a bajor CSU vezetője pedig az egyre növekvő bizonytalanságérzetet felerősítve felháborító megjegyzéseket tett a németországi török és arab közösségekre.

A szélsőjobboldali pártok térnyerése és a szélsőjobboldali retorika használata közvetlenül összekapcsolódik a gazdasági válsággal, amit megélünk. Milliók vesztik el a munkájukat, a jóléti rendszerek támadásnak vannak kitéve, az ezekkel kapcsolatos félelem pedig táplálja a bizonytalanságot, és ezt kihasználva egyesek bizonyos csoportokat bűnbakként vesznek célba. Különböző mértékben ez történik Dániában, Hollandiában, Svédországban és Lengyelországban. Most arra van szükségünk, hogy a recesszió okainak leküzdésére összpontosítsunk ahelyett, hogy kihasználnánk mások félelmét.

Az Európai Néppárt (EPP) politikai erői, élükön a Merkel–Sarkozy párossal egyre több megszorítást követelnek, egyre keményebb életfeltételekre ítélik az unió polgárait. Ami a szélsőjobboldalt illeti, az EPP ellentmondásos politika mellett döntött, és nem ítéli el egyértelműen a tagjait, amikor azok szélsőséges retorikát alkalmaznak. Az EPP hozzáállása, úgy látszik, az, hogy „ha nem tudod legyőzni ezeket a pártokat, csatlakozz hozzájuk”.

Meg tudjuk érteni az emberek félelmeit, de nagyon felelőtlennek tartjuk azokat a politikai vezetőket, akik a bármi áron való szavazatgyűjtésre, hatalomszerzésre használják ki a félelem, a bizonytalanság érzését.

A politikai vezetőknek készen kell állniuk a harcra a populistákkal és az ő retorikájukkal szemben. Rendelkezniük kell politikai bátorsággal, hogy kezelni tudják országaik igazi kihívásait, a munkanélküliséget, az egzisztenciális lehetőségek hiányát és a jóléti állam meggyengülését. Mesterházy Attila képviseli azt a változást, melyre Magyarországnak sürgősen szüksége van. Benne megvan a tenni akarás, hogy harcoljon a jóléti államot ért támadások ellen, és vezessen az úton egy befogadóbb és toleránsabb társadalom felé.

A szerző az Európai Szocialista Párt elnöke

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.