Ennyi lenne az egész, ha Görögország neve nem vált volna az elmúlt két évben jelképpé. Fogalmazzunk élesen. Az elherdált lehetőségek, a gazdasági és költségvetési trükkök, az EU-partnerek sokszoros átverése – ezek a hívószavak társultak hozzá.Most erősebben, mint az antik kultúra emlékei, a csodálatos tengeröblök, a kedélyes vendégfogadók, szóval mindaz, amivel Hellász egyébként joggal hirdeti önmagát.

Papandreu szocialista pártja, a PASZOK alig két éve vette át a hatalmat a jobbközép Új Demokráciától. Gyorsan kiderült: nemcsak hogy üres kasszát, de óriási csődtömeget is örököltek a konzervatívoktól. A kormány az államcsőd veszélyével szembesült. Ez viszont már túllépett az ország határain: a görögök az eurózóna tagjai (bírálóik szerint trükközve jutottak be), s ha befuccsolnak, az európai közös valuta jutott volna veszélybe.

Európa és a Nemzetközi Valutaalap végülmegmentette a görögöket (no meg önmagát is) a 110 milliárd eurós segélycsomaggal. Nemcsak e két intézmény, hanem a görög társadalom is kénytelen volt szembesülni a valósággal, az össznemzeti suskussal, adócsalással, a politikai és gazdasági elit felelőtlenségével, amelyet a választópolgárok oly sokáig tűrtek. Elég kemény lehetett tudomásul venni azt a hideg elutasítást, amellyel Európa a kezdetekben reagált a görög segélykérésre, a gazdag németektől egészen a kevésbé gazdag szlovákokig.

A megszorítások elleni komoly tömegtüntetésekben egy sorba kerültek a szélsőbalos anarchisták és a privilégiumaikat féltő fuvarozók. A konzervatívok, akik az országot válsághelyzetbe vitték, konokul ellenezték a kényszerű takarékossági intézkedéseket. Együtt a kommunistákkal. A megszorítások szinte mindenkit sújtottak, állások szűntek meg, csökkentek a jövedelmek. Papandreu lépései a Bajnai-kormány intézkedéseire emlékeztettek. Ezek után csodaszámba megy, hogy a kormányfő most megerősítést kapott. Tizenhat év után lett újra baloldali polgármestere Athénnak, Theszaloníki, amely jobboldali fészek volt eddig – most a PASZOK-é lett.

Pedig egyelőre semmi nem bizonyítja, hogy Görögország kikerült a krízisből. A helyzet nem lett alapvetően jobb, az ország az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap állandó ellenőrzése alatt áll. A kormány fő reménye a közbizalom helyreállítása külföldön és odahaza. Ezt a mostani választási eredmények önmagukban még nem bizonyítják. A választási részvétel ugyanis országosan mindössze ötvenszázalékos volt, és sok helyen az ellenzék nyert. A kormány a külföld támogatásáról sem mondhat le. Ezt feltehetően akkor kapja meg, ha a kiadáscsökkentést strukturális reformokkal folytatja. Átalakításra vár a költséges egészségügy, csőd szélén a felsőoktatás, gyengélkedik a nyugdíjrendszer. A gazdagok továbbra sem fogadják el az arányos közteherviselést. Papandreu maradt, de még nem győzött.